Az intelligens, automatizált háztartások egyre népszerűbbek világszerte, ám annak ellenére, hogy az okosotthonok piaca egy évtizede kétszámjegyű növekedést mutat, az adatáramlás jelentős fejlesztése nélkül az innováció stagnál. Az ABI Research globális technológiai tanácsadó cég új jelentése szerint az iparág még gyerekcipőben jár az okosotthonok adatainak hatékonyabb és értékteremtőbb felhasználásában.

Számos iparág fejlődhetne és hozhatna létre alkalmazásokat és szolgáltatásokat az intelligens otthonokon alapuló adatokat felhasználva. Jelenleg azonban csak nagyon költséges és korlátozott módon lehet hozzáférni ezen adatok töredékéhez is, dollármilliárdokat hagyva kiaknázatlanul. Ezért az okosotthonok piacán át kell állni az eredeti gyártók és szolgáltatók közötti szabványosított és hatékony adatmegosztásra.

Ez a folyamat már elindult néhány éve. 2019-ben elsőként az iparág legnagyobb szereplői: az Apple, a Google, az Amazon és a Zigbee Alliance fogtak össze egy új okosotthon-szabvány kidolgozása, az adatátjárhatóság megkönnyítése érdekében, Project Connected Home over IP (CHIP) munkacsoport néven. Céljuk nem csak az eszközök, de a különböző vezérlőalkalmazások és felhőszolgáltatások közötti kommunikáció megkönnyítése. Hasonló szabványosításra lenne szükség ahhoz, hogy okosotthonok adatai elérhetővé váljanak a különböző platformok, illetve harmadik fél által fejlesztett alkalmazások, szolgáltatások számára is. Jelenleg az adatokat jellemzően csak a legnagyobb smarthome platform szolgáltatók használják fel saját alaptevékenységük bevételeinek támogatására.

Az amerikai Vivint Smart Home otthoni biztonsági készülékeket gyártó cég arról igyekszik meggyőzni előfizetőit és partnereit, hogy milyen előnyökkel járhat számukra, ha adataik felhasználhatóságát kiterjesztik további szolgáltatásokra, például a biztosításokra. A Sendal az első olyan okosotthon-platform, amely kifejezetten arra összpontosít, hogy az okosotthonunk adatait megossza a különböző szolgáltatókkal, az ebből származó nyereségen pedig az eszközök eredeti gyártóival osztozik.

A piac szereplői előtt még fontos kérdések állnak, legfőképp a fogyasztók adatvédelmével és az adatszabályozással kapcsolatban. A piac nagyrésze várhatóan majd csak az évtized közepén kezd el igazán fellendülni. Az ABI Research várakozásai szerint 2030-ra egyedül az okosotthonok adatainak széleskörű hozzáférése több mint 2,7 milliárd dolláros éves bevételi lehetőséget teremthet a piac szereplőinek.

De mit jelent ez a biztosításokra nézve?

Ahogy maga az okosotthonok piaca is még gyerekcipőben jár, a biztosítási piac nagy része is arra összpontosít egyelőre, hogy megértse, milyen szerepet játszhatnak a csatlakoztatott eszközök a károk csökkentésében. Ma főként insurtechek aktívak ezen a piacon. Az amerikai Hippo például ingyen biztosít okosotthon szenzorokat lakásbiztosítási ügyfelei számára, melyek segítenek a károk megelőzésében, illetve időben történő észlelésében.

Az új eszközök kockázatcsökkentő erővel bírnak, hiszen képesek előre jelezni a potenciális veszélyeket, így a vízkárokat, a tüzet vagy akár a betörést. Baj esetén az ügyfél figyelmeztetése mellett értesíthetik a biztosítótársaságot is, amely akár ki is küldheti a megfelelő szakembert a kár elhárítására. Az okosotthonok készülékei később minden bizonnyal már képesek lesznek egy olyan pontos profilt létrehozni a felhasználókról, mely aztán lehetővé teszi a leginkább személyre szabott biztosítások megkötését is.