A Kékesi Zsuzsa és Kóczián Balázs szerzõpáros által jegyzett, Értékpapír vs. bankbetét – Miben takarít meg a lakosság? címû jelentés elsõsorban a kérdésre keresi a választ, hogy mi ösztönözhette a háztartásokat arra, hogy az új és a korábbi megtakarításaik egy részét is állampapírokba, illetve befektetési jegyekbe fektessék.

2013 során a háztartások készpénz-megtakarításai is jelentõs mértékben bõvültek, amiben a tanulmány készítõi szerint a historikus mélypontjára csökkenõ inflációnak, az ezzel párhuzamosan mérséklõdõ kamatoknak, az emelkedõ kiskereskedelmi forgalomnak, valamint a tranzakciós illetéknek is szerepe lehetett. A jövõben a lakossági portfólióátrendezõdés hatására a lakosság tulajdonában lévõ értékpapírok állománya hamarosan meghaladhatja a bankbetétek nagyságát.

A válságot követõ megtakarítási folyamatokról a jelentés megállapítja, hogy a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása a korábbi évekhez képest jelentõsen emelkedett. Ennek hátterében elsõsorban az áll, hogy míg a válság elõtt a lakosság többletfogyasztását hitelbõl finanszírozta, addig a válság kitörését követõen a lakosság kiadásait visszafogta, és jövedelmének kisebb arányát fogyasztotta el, a fennmaradó részt pedig hiteltörlesztésre és pénzügyi eszközök felhalmozására fordította.

Miben áll a háztartások megtakarítása?

Az elmúlt két év során a háztartási szektor mintegy 1200 milliárd forinttal növelték állampapírokban, és több mint 1000 milliárd forinttal befektetési jegyekben tartott megtakarításait. Az átcsoportosítás következtében egy év alatt több mint 700 milliárd forinttal csökkent a lakosság betétállománya, míg a készpénzállománya a korábbi éveket meghaladó mértékben emelkedett.

A lakosság állampapír-állománya 2013 végén már közel 2000 milliárd forintot tett ki, vagyis a háztartások ekkora mértékben finanszírozták az államháztartást. A háztartások körében a legnépszerûbb állampapír az egyéves futamidejû Kamatozó Kincstárjegy (KKJ). Ezt részben a kamatelõny (a vizsgált idõhorizontot tekintve átlagosan több mint egy százalékponttal haladta meg a legfeljebb egyéves lejáratú bankbetétek átlagos kamatát), részben az eho-mentesség (2013 augusztusától kezdve a kamatbevételekre kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás alól a forint állampapírok után kapott kamat mentesül), részben a kiterjedt értékesítési csatorna magyarázza.

A befektetési alapok voltak a másik haszonélvezõi a háztartási megtakarítások emelkedésének. A jelentés szerint az elmúlt két évben a legnagyobb mértékû és leggyorsabb forrásbeáramlás a kötvény alapoknál történt. A növekedés mögötti érvek között sorolják fel a szerzõk, hogy a befektetési jegyeken keresztül vásárolt állampapírok esetén is érvényes adókedvezmény.

A készpénzkereslet növekedését a csökkenõ betéti kamatokkal, valamint a 2012 óta fokozatosan emelkedõ készpénzintenzív kiskereskedelmi forgalommal magyarázza a jelentés, de a 2013 elején bevezetett tranzakciós illeték, illetve a 2014 elejétõl havi 150 ezer forintig illetékmentesen felvehetõ készpénz is hozzájárulhatott a lakosság fokozottabb készpénz-tartásához.

Annak ellenére, hogy a lakosság 2013 során csökkentette bankbetét-megtakarításait, a pénzügyi eszközei között–a meglehetõsen illikvid üzletrészek mellett–továbbra is a bankbetétek rendelkeznek a legnagyobb súllyal. A lakossági portfólióátrendezõdés hatására a lakosság tulajdonában lévõ értékpapírok állománya azonban hamarosan meghaladhatja a belföldi bankbetétek nagyságát – állítja a szerzõpáros.