Az Európai Bizottság felülvizsgálatot tartott a 2011-ben felállított három, új európai felügyeleti hatósággal (ESAs) kapcsolatban. A felügyeleti szerveket azért hozták létre, hogy javítsák a 28 tagország piaci és banki felügyeletét, miután a 2007-2009-es válság egy sor hiányosságra hívta fel a figyelmet.

Az EB megállapította, hogy a londoni székhelyû Európai Bankfelügyeleti Hatóság, a párizsi Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), valamint a frankfurti székhelyû Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) megfelelõ teljesítményt nyújtottak az elmúlt három évben, ugyanakkor hatáskörük megerõsítésére, kiszélesítésére lenne szükség.

A Bizottság szerint a három felügyeleti szervezetnek elsõsorban a fogyasztók és befektetõk érdekeivel kapcsolatos kérdésekben, valamint a felügyeleti konvergencia kapcsán lenne szükségük szélesebb hatáskörre.

A fogyasztóvédelmi kérdések hagyományosan a nemzeti felügyeletek hatáskörébe tartozik az EU-ban, ez azonban most megváltozhat, miután az ESMA is hatáskört kap a káros termékek közvetlen betiltására.

Nagy-Britannia annyira nem örül az EB felülvizsgálati javaslatának, és szeretné minél inkább kitolni, sõt visszafordítani a pénzügyi felügyeleti hatáskörök EU-szintre emelését egészen 2017-ig, amikor az a britek várhatóan népszavazást tartanak EU-tagságuk megtartásáról.

A Bizottság a felülvizsgálat alapján középtávú intézkedéseket javasol, melyek végrehajtása törvényi változtatásokat is igényel. A hatóságok, és azok elnökeinek szerepének megerõsítése gyors döntéseket tenne lehetõvé az EU egészének érdekében, és tovább nehezítené a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy megvédjék a helyi bankokat és biztosítókat az EU-szabályok betartása elõl.

Az EU-s hatóságok közvetlen hozzáférést is kaphatnak az egyes piaci szereplõk adataihoz, vagyis a jövõben nem kellene a nemzeti szabályozó hatóságokra támaszkodniuk egy-egy piac, vagy azon tevékenykedõ szereplõ részletesebb ellenõrzésekor.

A három EU-s felügyeleti szerv feladata lehetne a számviteli szabályok érvényesítése, a bankok tõketartalék-számításainak ellenõrzése, az elszámolóházak közvetlen felügyelete. Ezek a lépések mind gyengítenék a nemzeti ellenõrzõ szervek hatáskörét.

A három európai felügyeleti hatóságot jelenleg 60%-ban a nemzeti kormányok finanszírozzák, 40%-ban az EU költségvetése fedez. Az EB szerint ezt a finanszírozási módot meg kell szüntetni, helyette a bankoktól, biztosítóktól és a többi piaci szereplõtõl kellene díjat, vagy illetéket beszedni, méretüknek megfelelõen.

A Bizottság ezen kívül azt is szeretné, ha három EU-s hatóság feladatot vállalna az EU-s jogszabályok nemzeti felügyeleti szervekkel történõ betartatásában, amelyet eddig egyik szerv sem akart elvállalni, tekintve a feladata politikai érzékenységét.

A Bizottság javaslatai között szerepel az is, hogy a jelenleg három különbözõ európai városban található hatóságnak egyetlen székhelyet kellene kinevezni.

Az ajánlások sorsáról most az EU tagállamok és az Európai Parlament döntenek. Az EB új elnöke, Jean-Claude Juncker elmondta, hogy az egyik legfõbb céljának tekinti a tõkepiaci unió megerõsítését.

Új elnököt kaphat a pénzügyi rendszer felügyelete

Szintén 2011-ben hozták létre az Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB), melynek az a feladata, hogy a teljes pénzügyi rendszer fölött ellenõrzést gyakoroljon, és kiszúrja az olyan szélesebb kockázatokat, mint a különféle, piacokat destabilizáló eszköz buborékok. A felülvizsgálatot követõen az EB szerint az ESRB fontos kockázatelemzéseket hajtott végre, azonban egy jóval proaktívabb kommunikációs stratégiára lenne szüksége. További tanulmányokat is javasolt az EB a szerv láthatóságának és autonómiájának fokozása érdekében. Az ESRB-t jelenleg az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi vezeti, a javaslat szerint azonban egy új ügyvezetõ igazgató kinevezése erõsíthetné a szervezet identitását.