A szabad betegáramlást lehetõvé tévõ európai uniós direktíva tavaly október 25-én lépett hatályba. E szerint az Európai Unió polgárai az EU bármely országában, bizonyos korlátozásokkal, de ugyanolyan feltételekkel vehetik igénybe az egészségügyi ellátást, mint az adott állam polgárai. Az Európai Bizottság adatai szerint évek óta az európai betegek mindössze egy százaléka kezelteti magát külföldön, és szakértõk azt feltételezték, hogy ezen az új szabályozás sem fog változtatni.

A vonatkozó magyar jogszabályok miatt Magyarországon a korábbinál is nehézkesebbé és bürokratikusabbá vált a külföldi gyógykezelés engedélyeztetése. Ráadásul, ha pozitív is az elbírálás, a betegeknek meg kell elõlegezniük a kiadásokat, mert a biztosító csak utólag, a számlák benyújtása után fizet. Ennek ellenére az uniós szabályok tavalyi hatályba lépése óta 292-en kérték a külföldi gyógykezelés lehetõségét, és közülük 232-en meg is kapták az OEP-tõl kapott tájékoztatás szerint.

Eddig évente jellemzõen 500-600 magyar beteg külföldi gyógykezelését fizette az OEP.

A külföldi gyógykezelési igényekrõl az OEP hatósági eljárás keretében dönt, egy független orvos szakértõt bírálja el az igényt, amihez amúgy a kezelõorvos szakmai indoklása is kell. Az ügyintézés akár két hónapot is igénybe vehet.