A 600 fõs mintán készült kutatás azt vizsgálta alaposabban a 15-69 éves internetezõk körében, hogy az emberek mit gondolnak, hogyan fog változni az életük abban a korban, amikor nyugdíjba mennek. A megkérdezettek negyede reméli, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete, ezzel szemben 59 százalékuk szerint rosszabbá válik a megélhetésük. Azok közül, akik háztartásában eltartottak is vannak, 41 százalék szerencsésnek mondhatja magát, mert baj esetén lenne olyan, aki átvenné a háztartás eltartott tagjainak eltartását (háztartáson belül vagy kívül). Viszont 42 százalékuk nem tudja, mi történne ilyen esetben, és nehéz helyzetbe kerülnének eltartottjai. Környezeti szempontokat vizsgálva az emberek 60 százaléka szerint rosszabb, 23 százalékuk szerint jobb lesz a világ körülöttük nyugdíjas korukra. A világban zajló konfliktusokkal kapcsolatosan megosztottan gondolkodnak, 55 százalék szerint nyugtalanító a távoli jövõ, az emberek ötöde szerint a helyzet változatlan marad, a többiek viszont pozitívan néznek elõre, hiszik, hogy békésen alakul világunk sorsa.
Biztos pénzügyi háttér a családért
Ha felmerül a jövõtervezés, legjobban a szûkös anyagiak, az önellátás lehetõsége és a betegségek kérdése nyomasztja az embereket. Második legnagyobb félelem a család közelségének hiánya, a fedél elvesztése, a magány, a bezártság. Az emberek mindössze ötödét nem nyomasztja semmi jövõjét illetõen. Arra a kérdésre, hogy honnan várnak pénzügyi segítséget, a többség a saját megtakarítását adta válaszul, utána leginkább tulajdon gyermekükre, saját bevételeikre, az államra és házastársukra hagyatkoznak.
Nyugdíj-megtakarítások esetében a válaszadók szerint a legfontosabb szempont, hogy a pénzösszeg egy stabil pénzügyi szolgáltatónál legyen, ahol biztonságban érezhetik megtakarításunkat és már kis összeggel is elkezdhetik az elõgondoskodást. Ezek mellett lényeges, hogy maga a pénzügyi eszköz is biztonságos legyen, adómentességgel járjon, a megtakarítás végszükség esetén nyugdíj elõtt is hozzáférhetõ legyen, magas hozammal rendelkezzen, illetõleg folyamatos és pontos tájékoztatást kapjon a megtakarítás aktuális összegérõl. Mindezek azért is fontosak, mert a kutatás szerint a megkérdezettek sok mindenre szeretnék fordítani a megtakarításaikat, így elsõsorban a család támogatására és utazásra. Ezek mellett sokan szórakozásra vagy nyaraló vásárlására fordítanák tartalékaikat. További célok (pl. autóvásárlás, vállalkozás, tanulás, megélhetés) ezeknél jóval kisebb arányban jelentek meg.
Egyre fontosabb lesz a jövõ
A nyugdíjcéllal takarékoskodók aránya az elmúlt tíz évben jelentõsen változott, gyakorlatilag minden korcsoportban legalább a másfélszeresére növekedett az arányuk. A legkiugróbb változás a most 50-59 éves korosztálynál látható, közülük 58 százalékuk rendelkezik megtakarítással. Az eltelt 10 évben az emberek gondolkodásában lezajló változást alapvetõen az életkoruk, és ezáltal az élethelyzetük megváltozásából fakadó különbségek okozzák. Egyértelmû trend, hogy az életkor növekedésével egyre inkább nõ a nyugdíjcélú takarékoskodási hajlandóság.
Az emberek 88 százaléka érzi úgy, hogy szükséges lenne elõtakarékoskodni, hiszen a várható nyugdíja nem fogja tudni fedezni tervezett szükségleteit. Viszont az összegben nincs egységes kép közöttük; az emberek ötöde szerint 10 ezer forint alatti, ugyancsak ötöde szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeg lenne a megfelelõ ahhoz, hogy biztosítsa saját számára a megfelelõ idõskori életszínvonalat. 12 százalék szerint 20 és 30 ezer forint közötti, a megkérdezettek 19 százaléka szerint 30 és 50 ezer közötti összeg lenne ideális. Az emberek 9 százaléka szerint 50 ezernél is többet kellene félretenni havonta, ám a megkérdezettek egyötödének elképzelése sincs a havonta megspórolandó összeg nagyságáról. A felmérés rámutatott arra, hogy minél elõbb kezd valaki megtakarítani, annál kisebb havi összeggel juthat el céljához.
„Nem szabad azt gondolnunk, hogy csak több százezer forintos összeg esetében beszélhetünk megtakarításról. A kutatásban megkérdezettek szerint legalább havi 33 000 Ft-tal szükséges biztosítanunk idõskori életszínvonalunkat, azonban ha már az elsõ keresettel elkezdjük a spórolást ennél érezhetõen kevesebb pénzbõl, akár havi 5500-6000 Ft-ból is megteremthetjük magunknak azt a felhõtlen és örömteli nyugdíjas életet, amit szeretnénk”- mondta Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezetõ igazgatója.