Tízből nyolcan napi szinten interneteznek, heten az okostelefonjukról csatlakoznak a világhálóra. Bár manapság az emberek gyakrabban keresik egymás társaságát a virtuális térben, mint személyesen, a kapcsolataink nem veszítettek fontosságukból. Sőt a Covid19-járvány idején az összetartozás iránti igény még inkább felerősödhetett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Virtuálisan együtt, mégis egyedül? című elemzéséből.
Az internet egyre inkább a mindennapok elválaszthatatlan része: megkönnyíti a banki ügyintézést, a bevásárlást, de a járvány idején gyakran alkalmazott digitális oktatás és az otthoni munkavégzés, a home office is online jelenlétet igényel. Ugyanakkor ezáltal a személyes kapcsolatfelvétel némileg háttérbe szorul – állapítja meg a KSH legújabb elemzése. A hivatal legutóbb a 2016. évi mikrocenzus, azaz a „kis népszámlálás” keretében gyűjtött egyidejűleg adatokat az online és a személyes találkozások gyakoriságáról. A felmérés szerint életkortól függetlenül a személyes kontaktusnál gyakoribbá vált az online kapcsolattartás. A fiatalabb korú nőtlenek, hajadonok 53 százaléka majdnem mindennap látogatta a közösségi oldalakat, az elvált és házas válaszadók 28 és 25 százalékáról, míg a jellemzően idősebb özvegyek 7,8 százalékáról mondható el ugyanez.
A kapcsolatok ápolására részben online kerül sor
Hazánkban 2020-ban a 16–74 évesek 79 százaléka böngészett naponta a neten, ami 31 százalékponttal meghaladta a 2010. évit. A gyakori internetezés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a számukra fontos kapcsolatok ápolására kevesebb időt fordítanának az emberek, vélhetően inkább arra utal, hogy azokra részben az online platformokon kerül sor. A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint azok közül, akik szinte napi rendszerességgel keresték fel a közösségi oldalakat, arányaiban többen töltöttek majdnem mindennap valamennyi időt személyesen is a rokonaikkal, barátaikkal, mint azok, akik ennél ritkábban voltak fent a közösségi felületeken.
Egy másik adatgyűjtés, az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) eredményei szerint 2014 és 2019 között szinte mindegyik korcsoportban emelkedett a társas támogatottság érzése, azaz a hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonság, amely ugyancsak köszönhető az erősödő online jelenlétnek is. Az erős társas támogatottsággal rendelkezők aránya a házastársukkal élők körében volt a legmagasabb (41%), míg az idősebb korösszetételű egyedül élő elváltaknál a legalacsonyabb (31%). A támogatottság érzése a személyes kapcsolatokon túl összefüggésbe hozható az életkorral, az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel is. A fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettséggel, valamint jövedelemmel rendelkezők körében többnyire az erős támogatottságúak aránya is magasabb volt. Az erős társas támogatottsággal rendelkezők közül 2019-ben arányaiban kevesebben küzdöttek testi, lelki nehézségekkel is. „A hozzánk közel álló emberek által nyújtott érzelmi és anyagi biztonságérzet 2019-ben magasabb volt, mint 2014-ben. Személyes kapcsolatainkra továbbra is nagy szükségünk van, de a járvány idején az internet segíthet abban, hogy bár fizikailag távol, virtuálisan mégis közel legyünk egymáshoz” ‒ emeli ki dr. Rövid Irén, a KSH elemzője.