EKB gazdaságélénkítõ program: kik lesznek a vesztesek és kik a nyertesek?
2014.09.25
Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szeptember elején hozta nyilvánosságra a jegybank októberben induló programját a gyengélkedõ európai gazdaság növekedési pályára állítására, amely elsõsorban a deflációs veszély elhárítására és a banki hitelezés élénkítésére koncentrál az eurózónában. A program két új szuperfegyvere az eszközfedezetû értékpapírok (ABS) kibocsátása, illetve fedezett kötvények vásárlása lesz. Egyelõre kérdés, milyen hatással lesz majd mindez a reálgazdaságra; annyi biztos, hogy javítja a bankok mérlegét, bõvíti hitelezési kapacitásaikat, így segítheti a vállalkozások hitelhez jutását. Peter Garnry, a Saxo Bank vezetõ részvénypiaci stratégája szerint, ahogyan azt a részvénypiaci fejlemények már most jelzik, az EKB-programnak az európai bankcsoportok körében is lesznek nyertesei és vesztesei.

A periférián nincs piaci bizalom

Az EKB bejelentését követõ napokban a részvénypiac könyörtelenül „beárazta” az európai bankcsoportok papírjait annak alapján, hogy az uniós gazdaságélénkítõ programból milyen mértékben tudnak majd profitálni.

„A nyertesek egyértelmûen a Commerzbank, a Societe Generale és a Piraeus Bank, amelyek bõven az iparági átlag felett teljesítenek. A bankok esetében a befektetõk jellemzõen azokat keresik, amelyeknél alacsonyabb a jogi kockázat, ilyen például a Commerzbank és a BNP Paribas, illetve azokat, amelyeknek a legjobbak a növekedési kilátásaik, mint a Piraeus Bank” – emelte ki Peter Garnry, a Saxo Bank vezetõ részvénypiaci stratégája. – „A Commerzbank és a BNP Paribas különösen jó helyzetbõl indul, és ha az EKB megveszi az eszközeiket, látványosan megnyílhatnak a hitelcsapok.”

A várakozások szerint a program következtében még inkább lemaradók közé kerül a BMPS, a Banco de Sabadell és az Erste csoport. A gyenge teljesítmény mögött az Ersténél például a lefelé módosított profitvárakozás, illetve a kelet-európai és az orosz piaci kitettség áll, míg a BMPS-nél és a Banco de Sabadellnél pedig a hitelminõség – eszközminõségi felülvizsgálat elõtt bejelentett – romlása.

Írek a büntetõsarokban

Az EKB programjával kapcsolatban kardinális kérdés volt, hogy az ír bankok is kaphatnak-e lehetõséget arra, hogy legmérgezõbb jelzáloghiteleiktõl az ABS program révén megszabaduljanak. A megoldás az EKB szerint az állami garancia lenne, a jegybank ugyanis csak ennek birtokában enyhítené az adósbesorolás feltételeit.

„A következõ hónapokban komoly viták várhatók az állami garanciákról, hiszen ahogyan több német döntéshozó, köztük a Bundesbank elnöke, Jens Weidmann is rámutatott, ez egészségtelen pénzügypolitikai helyzeteket és a bankok pénzügyi helyzetét veszélyeztetõ koncentrációs kockázatot eredményezhet egyes eszközkibocsátók, illetve országok körében” – világít rá Peter Garnry. – „Befektetõként az EKB programjának elsõ szakaszában érdemes elkerülni a legproblémásabb, az eurózóna perifériáján lévõ bankok papírjait, és általában azokat keresni, amelyeknél van növekedést ösztönzõ kereslet és kisebb a bizonytalanságot fokozó mérgezõ eszközállomány.”

Az abszolút gyõztesek a BNP Paribas és a Deutsche Bank

Ha az elmúlt hetek bejelentéseinél és rövidtávú piaci reakcióinál tágabb értelmezést keressük, két olyan bankot is találunk, amelyek részvényei saját befektetési modellünk szerint robusztus mérlegük, és tevékenységük reálgazdaságra gyakorolt jelentõs hatása miatt rendkívül jó eséllyel profitálnak majd az EKB élénkítõ programjából – ez a kettõ a BNP Paribas és a Deutsche Bank.

„A BNP Paribasnál magas, 21,6-szoros az eszközök saját tõkéhez viszonyított aránya, így komoly potenciál rejlik az eszközök csökkentésében és új hitelek kihelyezésében. A cég értékelése tartja az iparági szintet, nagy euróövezeti franchise-hálózatként pedig hatékonyan ki fogja tudni használni a fellendülést” – értékelte Peter Garnry. – A Deutsche Bank eszközeinek saját tõkéhez viszonyított aránya még magasabb, 24,4-szeres, bár az iparági átlaghoz képest 35 százalékkal alulértékeltnek számít a jogi kockázat és a derivatívák kockázati felára miatt. Német piaci kitettsége viszont képessé teszi arra, hogy az EKB eszközvásárlási programja révén felszabaduló tõke segítségével jelentõs hiteligényt elégítsen ki.”