A tengerparti területeket különösen veszélyeztetik az áradások, hiszen a nagy népsûrûség mellett az éghajlatváltozás következtében erõsen fenyegeti õket az erózió és a tengerszint emelkedése is. A következmények azonban mérsékelhetõk egyrészt a rossz idõjárásra és az esetleges vihardagályokra való felkészüléssel, másrészt az infrastruktúrák és lakóépületek tervezési szakaszában a vízszint-emelkedés lehetõségének figyelembevétele révén. Ezekben segít a MICORE és a THESUS projekt.

Az uniós támogatásban részesülõ MICORE projekt olyan elõrejelzõ rendszert alkotott, amely a partokat elmosó viharhullámok hatását szimulálja. A szoftver célja a katasztrófák elõrejelzésének és a katasztrófavédelmi módszereknek a fejlesztésével javítani a közbiztonságot.  A rendszer alapja nyílt forráskódú. A hullámzásról és az ár-apályról nyújt tájékoztatást, és részletes morfológiai adatokat tud mutatni egy-egy helyrõl, legyen az a Földközi-tenger mellett található Ravenna vagy a fekete-tengeri Várna, Lengyelország balti-tengeri partvidéke vagy Belgiumban az Északi-tenger partja.

Az Atlanti-óceán spanyol (cádizi) és portugál (algarvei) partjait is lefedi, ahogy az Ír-tenger mentét is. A projektet 2011 szeptemberében zárták le, és addig ingyen elérhetõk voltak az interneten a valós idejû adatokat szolgáltató prototípusok.

A projekt vezetõje Paolo Ciavola, az olaszországi Ferrarai Egyetem munkatársa elmondta, hogy az elõrejelzõ rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy sokféle partszakaszon alkalmazhassák. „Hiszünk abban, hogy az általunk kidolgozott megközelítés bárhol megállja a helyét. Olaszországban elõször csak egyetlen partszakaszon teszteltük, de mára az Emilia-Romagna régió 130 kilométernyi partján alkalmazzuk a helyi hatóságok segítségével. Nekik köszönhetõen ez lett az egyik legsikeresebb tudásátadási kezdeményezés kutatók és végfelhasználók között. Partnerünk a United States Geological Survey is, akik most Kaliforniában alkalmaznak a mienkhez hasonló megközelítést. Úgyhogy az elképzelés tényleg széleskörûen alkalmazható.”

A korábbi projektpartnerek közül néhány most egy másik uniós támogatásban részesülõ projekt, a RISC-KIT égisze alatt fejleszti tovább a szoftvert.

Európa különbözõ régióit különbözõképpen fenyegetik a parti árvizek. A vízszint-emelkedés tudományos, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi aspektusainak tanulmányozása után az uniós támogatású THESEUS projekt olyan útmutatást állított össze, amely építési vállalatoknak és helyi hatóságoknak segít az infrastruktúrák és a lakóépületek megvédésében az adott földrajzi és fizikai környezetben.

A szoftver-csomag tartalmaz egy döntéstámogató rendszert is. A döntéshozónak csak be kell vinnie az adatokat. „Ez után a rendszer azonosítja a parti település építésének vagy fejlesztésének rövid távú, közép távú és hosszú távú következményeit” - biztosít Barbara Zanuttigh, a Bolognai Egyetem munkatársa.

A projekt keretében kézikönyv is készült, hogy a partvidékek kezelõi annak alapján is alkalmazhassák a THESEUS módszertanát, és megtalálhassák a lejcélravezetõbb hatásmérséklési lehetõségeket. Emellett szakpolitikai útmutatók is készültek, amelyek segítségével a döntéshozók azonosíthatják a jelenlegi szakpolitikák erõsségeit és hibáit, valamint a legfontosabb kezelendõ kihívásokat.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelõs uniós biztos a következõket nyilatkozta: „Minden évben több ezer európait érint valamilyen árvíz, és az éghajlatváltozás következtében az érintettek száma a jövõben tovább fog emelkedni. Az uniós kutatások, amelyekhez a Horizont 2020 keretprogram nyújt finanszírozást, segítenek megvédeni az európai polgárokat és az európai gazdasági jólétet. 

A két projekt összesen 10 millió eurós támogatásban részesült az Európai Unió Hetedik Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja (2007–2013) keretében.