Az integrációval az MNB tágabb információs bázishoz jutott, így javultak a döntés-elõkészítés feltételei, ellentmondásmentessé vált a pénzügyi közvetítõrendszer felé történõ hatósági fellépés. A szélesebb eszköztár révén koordinálttá vált a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztetõ rendszerkockázati tényezõk (makroprudenciális felügyelés), s az intézmények egyedi kockázatainak (mikroprudenciális felügyelés) azonosítása, megelõzése, nyomon követhetõsége, kontrollja. Így lehetõvé vált az egyedi vagy rendszerszintû pénzügyi válsághelyzetek megelõzése vagy gyors, eredményes megoldása - olvasható az MNB közleményében.

Az új jegybanktörvényt megelõzõen konzultatív szervként mûködõ Pénzügyi Stabilitási Tanács az MNB-n belül olyan testületté vált, amely a felügyeleti stratégia meghatározásával, a konkrét hatósági ügyekben való döntéshozatallal, s a pénzügyi szektorra vonatkozó jelentések elfogadásával teljes körû (makroszintû és egyedi intézményi adatokat is tartalmazó) információs bázis birtokában látja el a pénzügyi közvetítõrendszer felügyelésének feladatát – a pénzpiacok mellett a tõkepiacra, a biztosítási, pénztári szektorokra, illetve a közvetítõkre vonatkozóan is.

A pénzügyi felügyelésnek immár van jövõképe Magyarországon. A PST ugyanis idén nyáron 2019-ig érvényes ötéves felügyeleti stratégiát fogadott el, amely a stabil, versenyzõ, közbizalmat élvezõ, s erõs jegybank által felügyelt pénzügyi szektor kialakítását tûzi ki célul.

A jegybank korszerûsítette mikroprudenciális felügyeleti eszközrendszerét és módszertanát, amelyek így már érvényesítik az átfogó rendszerkockázati célkitûzéseket, s megfelelnek a megváltozott uniós és hazai szabályozás követelményeinek is (például CRD IV.), illetve reflektálnak a jövõ szabályozási kihívásaira is (például Szolvencia II.).

Az MNB olyan felügyeleti szemléletet alakított ki, amelynek sarokpontjait a következetes, szigorú – a korábbinál magasabb bírságtételeket is jelentõ – fellépés, erõteljesen érvényesített szankcionálási politika (amelyben a bírság nem cél, csak eszköz a biztonságos mûködés, illetve proaktív, ügyfélbarát fogyasztóvédelem megvalósítására), a jogkövetés maximális támogatása, illetve az együttmûködõ intézményekkel és szervezetekkel való partnerség alkotják.

A hitelintézetekkel kapcsolatos vizsgálatokban az MNB – saját ellenõrzésein túl – együttmûködik az Európai Központi Bank átfogó vizsgálatában is (AQR), illetve felkészült az eurózóna egységes felügyeleti rendszerének idén novemberi bevezetésébõl adódó hazai feladatokra. A biztosítási piac korábbinál erõteljesebb, proaktívabb felügyeletét jelzi a jegybank által a nyugdíjbiztosítási konstrukciók költségplafonjára vonatkozó ajánlás megjelentetése.

Az elmúlt idõszakban az MNB határozottabban lépett fel a fogyasztói jogok érvényesítésért, többek közt az egyoldalú, a fogyasztókra nézve kedvezõtlen egyoldalú szerzõdésmódosítások, a piaci szereplõk panaszkezelési gyakorlata, a hitelekre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció, s a Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának vizsgálata során. Az MNB az integráció kapcsán kiemelt célként tûzte maga elé a pénz- és tõkepiac integritásának védelmét, a befektetõi bizalom erõsítését. A PST egyik elsõ döntéseként lefektetésre került a piacfelügyeleti intézkedési és szankcionálási politika, valamint a piacfelügyeleti eljárások kapcsán a kiemelt kommunikációs stratégia (az egyedi ügyek kommunikációjában is megjelenõ prevenciós, figyelemfelhívó és tanító célzat). Mindezek nyomán érezhetõen erõsödött az MNB piacfelügyeleti aktivitása, a jegybank gyors beavatkozásokkal, a társhatóságokkal együttmûködve szûri ki a jogosulatlan szolgáltatókat a piacról.

A jegybanki fogyasztóvédelemben a jogszabályok betartatásán túl az MNB a „fair” pénzügyi szolgáltatói magatartást is kikényszeríti a szolgáltatóktól, s súlyt helyez a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok fokozott védelmének fontosságát. A pénzügyi tudatosság fejlesztése, a tájékoztató tevékenység megerõsítése érdekében markánsan kettévált az MNB-n belül a fogyasztóvédelmi hatósági, illetve – új szervezeti egységként a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ létrehozásával – a pénzügyi tudatosság fejlesztésének feladata.

Az MNB a fogyasztói panasztételi lehetõséget ügyfélszolgálatán túl a megyeszékhelyek kormányablakaira is kiterjesztette, a fogyasztói tudatosság erõsítésére pedig a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózatban, illetve az újonnan kiépülõ, a jegybank által pályázati rendszerben támogatott Civil Hálóban, azaz az együttmûködõ nonprofit pénzügyi érdekvédelmi szervezeteknél is mód van.

A fogyasztói tudatosság erõsítését szolgálták a jegybank által kiadott figyelmeztetések, az új közérthetõ panasztételi nyomtatvány kiadása, az MNB „Pénzügyi navigátor” elnevezésû tájékoztató kiadványsorozatának megtervezése, a közoktatás keretén belül a pénzügyi képzés támogatása, illetve a közgazdasági képzés támogatásának megújítása. Megújult a Pénzügyi Békéltetõ Testület is, amelyre eddigi feladatain túl – a nemrég elfogadott elszámolási törvény elõírása alapján – jelentõs szerep hárul a tisztességtelen kamatemelés és az árfolyamrés alkalmazása miatt visszajáró összeg törvényes, pontos elszámolásának biztosításában is.