Az Északi-sark jégsapkáinak, valamint a Kara-tenger és a Barents-tenger 2004 óta tartó olvadása miatt kétszer akkora valószínûséggel alakulhatnak ki olyan légáramlások, amelyek hideg sarkvidéki levegõt szállítanak Európába és Ázsiába, mint az elõzõ évtizedben – derül ki egy japán egyetemi kutatásból, melynek eredményeit a Nature Geoscience közölte.

A mostani eredmények egybevágnak az ENSZ éghajlat-kutatóinak azon állításával, hogy a világ átlaghõmérsékletének emelkedése miatt egyes régiókban jóval súlyosabb viharokra kell számítani és az évszakok jellegét is teljesen átalakítja.

Bár 2000 óta a felszíni felmelegedés lassabb, az Északi-sarkvidéken a folyamat gyorsabban zajlott – állítják a tudósok.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által ezen a héten, Koppenhágában megrendezett találkozón mintegy 2000 küldött találkozik, hogy megvitassák az éghajlatváltozásról szóló, eddigi legkiterjedtebb jelentést, amely alapját képezi majd a decemberi, perui csúcstalálkozónak is, ahol 190 ország igyekszik kidolgozni az üvegházhatású gázok 2020 utáni kibocsátás-csökkentési tervét.

Egy évvel ezelõtt az IPCC azt állította, hogy a globális hõmérséklet-emelkedés üteme 1998 óta fele akkora, mint az 1951 utáni. Tudósok szerint az éghajlat természetes változékonysága részben magyarázatot adhat a lassulásra, továbbá a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az óceánok is több hõt képesek elnyelni.