A Cyber Europe 2014 során a köz- és a magánszférában tevékenykedõ szakértõk, többek között kiberbiztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok, energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók tesztelik eljárásmódjaikat és képességeiket valósághû, nagy léptékû kiberbiztonsági helyzetekben.

Ez a legnagyobb és a legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. Több mint 2000 egyedi kibereseményt kell kezelni, többek között az alábbiakat: online szolgáltatások megtagadását eredményezõ támadások, kibertámadási mûveletekrõl szóló hírszerzési jelentések és médiatudósítások, honlapok megrongálása, bizalmas információk kiszivárogtatása, alapvetõ jelentõségû (pl. energia- vagy távközlési) infrastruktúrák elleni támadások. Tesztelik továbbá az uniós együttmûködési és eszkalációs eljárásokat is. Decentralizált gyakorlatról van szó, amelyre a gyakorlatellenõrzõ központ koordinálásával Európa-szerte egyszerre több gyakorlóközpontban kerül sor.

„A kibertámadások kifinomultsága és mérete egyre nõ, ellenük egy tagállam egyedül, vagy akár egy pár másik tagállammal együttmûködve nem képes sikeresen fellépni” – közölte Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke.

A gyakorlat során többek között tesztelik a lehetséges európai kiberválságokra vonatkozó mûveleti információk megosztására irányuló eljárásokat is. A gyakorlat további célja, hogy javuljon az egyes országok kiberválság-kezelõ képessége, és hogy a résztvevõk feltérképezhessék a nemzeti és nemzetközi szinten megvalósuló, magán- és közszférabeli, valamint magán- és magánszférabeli szereplõk közötti többcsatornás és párhuzamos információcsere következményeit. A gyakorlat során tesztelik az uniós standard mûveleti eljárásokat is, amelyek tulajdonképpen a kiberválságra vonatkozó mûveleti információk megosztására szolgáló iránymutatások.

Rohamosan nõ a webalapú támadások száma

Az ENISA 2013-as fenyegetettségi helyzetjelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre kifinomultabb támadásokat indítanak és egyre fejlettebb eszközöket használnak. 2013-ban majdnem egynegyedével nõtt a globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma pedig 61%-al emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendû adatveszteséggel járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe. Ágazati becslések szerint a kiberbûnözés és a kiberkémkedés 300 és 1000 milliárd USD közötti veszteséggel járt 2013-ban.