Az állam egészségügyi finanszírozási hajlandóságáról szóló kijelentésekkel kapcsolatban, miszerint az állami és a magán kapacitások finanszírozását szigorúan szét kívánják választani Karai Gábor, az Advance Medical Hungary ügyvezetõ igazgatója elmondta, szerinte az annyit jelent, hogy a kormány nem szándékozik többletforrást bevinni a rendszerbe, illetve szeretnék a privát betegeket távol tartani az állami intézményektõl. Szerinte ez a forráshiány konzerválódását, a szolgáltatási színvonal csökkenését, az orvoshiány növekedését eredményezheti. Karai mégis bízik benne, hogy a kormány ezzel a lépéssel az „ügyeskedést” kívánja kivonni a rendszerbõl.
A transzparensen mûködõ szolgáltatók nevében a Fõnix-Med Zrt. vezérigazgatója megköszönte a múlt heti bejelentést, mivel ez a tisztulás irányába hathat. A piacon lévõ termékek járóbeteg-hangsúlyosak már most is, de az államtitkár bejelentése alapján ez a jövõben még inkább így lesz – tette hozzá Takács Zoltán. Amennyiben a járóbeteg-kapacitások a magánszolgáltatóknál maradnak, akkor a kiegészítõ betegségbiztosítások területén fogják ezt értékesíteni. Takács szerint azok a betegek, akik a kiegészítõ termékeket megveszik, azok kapacitást hagynak szabadon, vagyis többlet szolidaritást vállalnak.
Juhos András, az Uniqa Biztosító Zrt. személybiztosításokért felelõs igazgatósági tagja szerint a bejelentés legfõbb üzenete, hogy tiszta, átlátható rendszer lesz. A kiegészítõ termékek vásárlóinak ugyanakkor kritikus tömeget kellene elérnie ahhoz, hogy ez érezhetõ legyen az egész egészségügyi rendszerben. Jelenleg 70 ezer kórházi ágy van, aminek 2 ezreléke lenne az épülõ magánkórházban, vagyis a magánbefektetõk megjelenése nem javít nagyságrendekkel a helyzeten.
Paál Zoltán is egyetértett abban, hogy az államtitkár mondata a „mutyi” megszûntetésére utalhat, ahol a beteg és az OEP is kifizeti a szolgáltatást. A Generali Biztosító személybiztosítási területért felelõs vezérigazgató-helyettese szerint ezt a gyakorlatot nem érdemes fenntartani, ezzel nem is lehet versenyezni.
Farkas Patrícia, a Signal Biztosító egészségbiztosítási osztályvezetõje szerint közelebb kell hozni a magánbiztosításokat azokhoz, akiknek erre igénye van, és akiknek egyelõre ez megfinanszírozhatatlan. A rendszer átalakításához ugyanakkor hosszú 10-20 évek kellenek.
Milyen innovációs lehetõségek vannak az egészségbiztosítási szektorban?
Paál Zoltán szerint a magánbiztosítás mindig kiegészítõ jelleget fog ölteni és kizárt, hogy a 80 év felettieknek elérhetõ lesz, de egyre szélesebb spektrumon fogják tudni a biztosítók kielégíteni az ügyfelek igényeit. Ehhez szolgáltatók kellenek, és a szolgáltatásszervezésnek is fejlõdnie kell. A biztosítók csak a már kiépült szolgáltatói háttérre tudnak ráépülni.
Juhos András már az is innovációnak tekinti, hogy a biztosítók beléptek erre a piacra, a jelen körülmények között. Beruházni egy egészségügyi iparágba nem a biztosítók kompetenciája, mint ahogy a betegek magánrendszerbe történõ beterelésére is korlátozott a képessége a biztosítóknak. Az ügyfélszám generálásában megoldást jelenthetne a munkáltatói csoportos egészségbiztosítás. Juhos szerint fekvõbeteg ellátást nem lehet egyelõre nyújtani, holott tapasztalatuk szerint erre van igény, hiszen például a külföldi kórházi ellátást finanszírozó biztosításuk igen sikeres az ügyfelek körében.
A beszélgetés moderátora, Bartók János szerint hazánkban az idõsödõ réteg ma szerzett jognak tekinti a társadalombiztosítási ellátást, ráadásul az öngyógyítási hajlam is megnõtt a gyógyszerreklámok hatására. Mindezek ellenére az egészségügyi rendszer mai állapota nem fenntartható, amit a kormány is felismert. A MetLife vezérigazgatója szerint fontos, hogy a társadalom minden fontos szereplõje által elfogadott, konszenzusos modell jöjjön létre.