A kkv-kban bíznak a leginkább a fiatalok
2014.11.13
A vállalkozói szférával kapcsolatos társadalmi intézmények közül a fiatalok a leginkább a hazai kis- és közepes vállalkozásokban bíznak – derül ki a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) országos reprezentatív kutatásából. Ugyanakkor az is látszik, hogy a „vállalkozó” mint fogalom erõsen negatív asszociációkat hív elõ, a fiatalok 73 százalékának van nagyon vagy inkább negatív képe. A FIVOSZ szerint a változás érdekében akár már a közoktatásban érdemes lenne megismertetni a fiatalokat a vállalkozói értékekkel, emellett pedig pozitív példákra is szükség van.

A vállalkozásokkal kapcsolatos társadalmi intézmények közül a kis- és közepes vállalkozások iránt a legnagyobb a fiatalok bizalma Magyarországon, nagyjából minden harmadik 18 és 40 év közötti bízik bennük – derül ki a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) 3500 fiatal megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatásából.

A legkisebb bizalom a bankok felé irányul, a fiatalok 52 százaléka egyáltalán vagy inkább nem bízik a hazai hitelintézetekben. A bizalmi rangsorban a kkv-kat két állami intézmény, a rendõrség és a helyi önkormányzatok követik, utánuk a kereskedelmi és iparkamarákat megelõzve a külföldi nagyvállalatok szerepelnek.

„A kkv-kba vetett bizalom a fiatalokat célzó vállalkozásfejlesztés alapja lehet a jövõben, ám hiba lenne ez alapján azt gondolnunk, hogy általában a vállalkozóról, illetve a vállalkozásról is pozitív képük van a fiataloknak. Sajnos jelenleg sok káros beidegzõdés él még a társadalomban a magyar vállalkozókkal kapcsolatban, aminek elsõsorban az az oka, hogy hiába épült fel a rendszerváltás óta eltelt 25 évben egy markáns vállalkozói értékrend, kultúra, a közgondolkodásban ez még nem jelentkezik ” – mondja Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.

Mint a FIVOSZ friss kutatásából kiderül, a fiatalok 73 százaléka számára hív elõ nagyon vagy inkább negatív képet a „vállalkozó” mint fogalom. A vállalkozói kép az egész országban – korcsoport, nem, lakhely, a foglalkoztatás típusa és a legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban is – nagyjából azonos, mindazonáltal kisebb különbségek láthatóak. Negatívabb képük van a vállalkozókról a legfeljebb 8 általánost végzetteknek (78,3 százalék), kevésbé sötét a kép a tanuló fiatalok esetében (68,3 százalék). Alapvetõen más a helyzet viszont a startupok megítélése kapcsán: a fiatalok túlnyomó többségében pozitív képet hívnak elõ az innovatív induló vállalkozások.

„Ugyan a startup-kultúra virágzása az elmúlt évek talán legfontosabb fejleménye a vállalkozói szektorban, de önmagában kevés ahhoz, hogy átrajzolja a vállalkozásról élõ képet, elvégre nem minden vállalkozás valósít meg valamilyen áttörõ innovációt” – mutat rá Kovács Patrik. „Az egész társadalomban attitûdváltozásra van szükség, amelynek fontos eszköze lehet, ha a fiatalok már a közoktatásban találkozhatnak a vállalkozói értékkel, emellett az is fontos, hogy kialakuljon a vállalkozói életpályamodell, legyenek minták a vállalkozó kedvû fiatalok elõtt. A Fiatal Vállalkozók Hetének életre hívásával is ezt a célt akartuk szolgálni” – teszi hozzá a FIVOSZ alapító elnöke.