Sereghajtók vagyunk az OECD-ben: rengeteg magyarnak nincs megtakarítása!
2014.11.17
A matematikai képességekkel nincs gond: a magyarok el tudnak osztani százezer forintot ötfelé, de ennek ellenére is kevesen keresnek tudatosan betétet. Azonban kifejezetten sereghajtók vagyunk a tekintetben, hogy a válaszadók 52 százaléka semmiféle megtakarítást nem képzett a jövõre nézve – írja a Gazdasági Rádió.

Képzelje el, hogy öt testvér kap 100 000 forintot ajándékba. Ha a testvéreknek egyenlõ arányban kell elosztaniuk a pénzt, mekkora összeg jut fejenként? Erre a kérdésre Magyarországon a megkérdezettek 96 százaléka adott helyes választ az OECD 2012-ben publikált, 4 kontinens 14 országának részvételével készített felmérésében.

Ugyanakkor már csak a válaszadók 61 százaléka tudott arra a kérdésre választ adni, hogy mennyi lesz a bankszámlán, ha ezt a 100 ezer forintot 5 százalékos nettó éves kamat mellett egy évre leköti az ügyfél. De még ebben a kérdésben is az átlagos szintnél jobban teljesítettek a magyar válaszadók – azaz a matematikai képességekkel nincs gond hazánk polgárainál.

Ami nagyobb gondot jelent, az az, hogy arra a kérdésre, hogy készítenek-e családi költségvetést, a magyar válaszadók kétharmada nemmel felel, aminél rosszabb eredményt csak két államban (Észtország, Németország) tudtak feljegyezni a kérdezõbiztosok.

Magyarország kifejezetten sereghajtó abban a kérdésben, hogy a válaszadók 52 százaléka semmiféle megtakarítást nem képzett a jövõre nézve.Azok közül, akik valamilyen aktív megtakarítással rendelkeztek 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmilyen összehasonlítást nem végzett az elõtt, mielõtt a választott megtakarítási formára és szolgáltatóra esett a választása, míg további 12 százalékuk csak egyetlen szolgáltatónál – vélhetõen a saját bankjánál – tájékozódik a lehetõségekrõl.

A szakértõk mindezt egyrészt azzal magyarázzák, hogy a szûken vett tudás (matematikai ismeretek) egyszerûen nem párosul kézzelfogható tapasztalatokkal, vagyis hiányzik az életre nevelés a pénzügyi ismeretek terén az oktatásból.

A Nemzeti Alaptanterv ugyan már biztosít órakeretet a pénzügyi ismeretek elsajátítására, ám az oktatási anyagban a pénzügyi ismeretek nem egységes módon, hanem a tantárgyak között szétosztva (matematika, történelem, gazdaságföldrajz, stb.) lettek elhelyezve az oktatási anyagokban.

Az Európai Unió a 2008-as válságot követõen súlyponti kérdésnek tekinti a pénzügyi edukációt, jövõ márciusban épp ezért összeurópai programhetet szentel ennek kérdéskörnek. Magyarországon a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytû Alapítványa már csatlakozott az European Money Week rendezvényeihez.