A pandémia a biztosítási csalásokat is felpörgette
2021.08.09

A pandémia számos új kihívás elé állította a biztosítókat. Ezek közé tartozik a biztosítási kárigényekkel kapcsolatos csalások növekvő száma és felderítésük nehezebbé válása.

A világjárvány miatt a vállalkozásoknak folyamatosan alkalmazkodniuk kellett a gyorsan változó környezethez, bővíteni kellett infrastruktúrájukat a hatékonyabb távmunkavégzés érdekében. Ezek a körülmények jelentősen befolyásolták a biztosítási csalások felderítéséhez és megelőzéséhez rendelkezésre álló időt és erőforrásokat is.

A biztosítási csalások visszaszorítása érdekében létrehozott brit szervezet, az Insurance Fraud BureauI [IFB] adatai szerint a világjárvány idején percenként egy biztosítási csalást jelentettek az Egyesült Királyságban. A gazdasági válságok idején jellemzően megugrik a biztosítási csalások száma. A 2007-2009-es válság idején egy év alatt 17%-kal nőtt a megtévesztő biztosítási kárigények száma. Az Egyesült Királyság jelenleg az elmúlt több mint 300 év legsúlyosabb gazdasági válságát éli; a Covid miatt sok háztartás elveszítette jövedelmét, és a vállalkozások pénzügyi veszteségeket szenvedtek el. Ez a helyzet csak tovább fog fokozódni a pénzügyi támogatások megszűnésével, amit a gyakorlott csalók és szervezett bűnözők igyekeznek kihasználni.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Claims Farming kifejezés azon vállalatok tevékenységének leírására szolgál, amelyek iparszerűen állítják elő a biztosítási kárigényeket és továbbítják azokat ügyvédek számára. Az ügyvédek fizetnek minden egyes hozzájuk továbbított új kárigényért. A biztosítottakat a claims farming cégek keresik meg jellemzően telefonon, azt állítva, hogy tudomásuk van arról, hogy érintettek voltak egy biztosítási káreseményben, és felajánlják, hogy jogi segítséget nyújtanak úgynevezett "no win - no fee" formában, ami azt jelenti, hogy díjat csak a kárigény kedvező elbírálása esetén kell megfizetni.

A Claim Vishing kifejezés a szervezett bűnözők által a lakosság tagjainak címzett telefonhívásokat jelenti, amelyek célja személyes adatok vagy gyakran banki adatok megszerzése. Kifinomult praktikákat alkalmaznak, hogy valódi hívónak tűnjenek egy olyan szervezettől, amelyben az általuk megcélzott személy megbízik. Ezután megpróbálják félrevezetni vagy manipulálni az illetőt, hogy hamis biztosítási igényt nyújtson be, sőt a megszerzett adatokat csalárd biztosítási igény benyújtására használják fel anélkül, hogy az illető tudná.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Miért vált a csalások felderítése egyre nagyobb kihívássá?

Ahogy a csalók alkalmazkodnak a világjárványhoz, úgy válnak a biztosítási csalások is egyre nehezebben követhetővé és megelőzhetővé. A vírus miatti korlátozások azt is megnehezítik, hogy a nyomozók képesek legyenek bizonyítékokat gyűjteni és az igénylőket szemtől szemben kikérdezni.

A Covid hatására megnőtt a kezdő digitális fogyasztók száma - azoké, akik korábban személyesen vásároltak árukat és szolgáltatásokat, és akik most kényszerűségből próbálnak eligazodni a digitális környezetben. A megnövekedett digitális aktivitás a biztosítási csalások kockázatát is növeli: például a személyes adatok eltulajdonításával lebonyolított biztosítási csalás, az adathalász e-mailek, hamis biztosítói weboldalakon lebonyolított fizetések formájában.

Az IFB által megrendelt YouGov-felmérés szerint a britek 58%-a aggódik amiatt, hogy a csalók ellopják személyes adatait. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt évben drámaian megnőtt a kibertámadások száma. A Mactavish 2021 februárjában tette közzé a kiberbiztosítási piac helyzetéről szóló legfrissebb jelentését, amely szerint a megkérdezett vállalkozások 21%-a mondta, hogy az elmúlt három évben veszteségeket szenvedett el valamilyen kibertámadás következtében.