A repülõgép-tervezés és a navigációs rendszerek folyamatos mûszaki fejlõdése jelentõsen lecsökkentették a halálos repülõgép-szerencsétlenségek valószínûségét, azonban számítógépektõl való függõség teljesen új kockázatokat eredményez – állítja az Allianz legfrissebb repülésbiztonsági jelentésében, amely csütörtökön jelent meg.

Gépeltérítések és bombatámadások helyett ma már inkább a kiber-terrorizmus jelent veszélyt a légiközlekedésre – véli a biztosító.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) már régóta azon fáradozik, hogy javítsa a kiber-biztonságot, melynek részeként idén kiadott egy iránymutatást a légitársaságok számára, hogy miként tudják felmérni és csökkenteni informatikai rendszereik kockázatait.

A drónok is kockázatosak

A kiber-támadások mellett a kereskedelmi drónok jelentik a másik potenciális veszélyt a légiközlekedésben. Használatuk ma már számos országban igen elterjedt a mezõgazdasági permetezéstõl, a hírek, sportesemények felvételén át, a biztonsági megfigyelésekig, miközben egységes nemzetközi szabályozás még nem vonatkozik rájuk.

A drónok esetében a lehetséges kockázatok közé tartozik az Allianz szerint az ütközés, a harmadik félnek okozott károk, a sérülés, illetve az ezekbõl származó kötelezettségek. Márpedig a légiforgalom egyre nagyobb: az IATA becslései szerint 2050-ben akár mintegy 16 milliárd utassal is lehet számolni, szemben az idei 3,3 milliárddal.

Az elmúlt évek növekvõ légi biztonsága nyomán a légitársaságok biztosítási díjai folyamatosan csökkentek, egészen az idei évig, amikor is a két maláj gép lezuhanása miatt a károk 800 millió dollárra emelkedtek. Hiába csökkent tehát a technológiai fejlõdésnek köszönhetõen egymillió utasonként 2-re a halálos balesetek száma – az 1960-ban mért 133-ról – a repülõgépek árát és a így a kárösszegeket ugyanez a tényezõ egyre feljebb tornázza. Az Allianz becslései szerint a repülõgép flották biztosítási értéke az elkövetkezõ öt évben több mint 1000 milliárd dollárra emelkedik majd, a mostani 900 milliárdról.

A modern technológia, különösen a fokozott automatizálás önmagában is kockázatot hordoz, amire a egy Air France járat 2009-es lezuhanása is felhívta a figyelmet, amikor is a pilóták elvesztették az irányítást a gép felett Brazíliából, Franciaország felé menet. Az Allianz szerint a pilótáknak több képzésre lenne szükségük a rendszer-összeomlások kezelésében, amit német pilóták is támogatnak, hogy gyakorlatot biztosítsanak számukra a kézi vezérlésre, arra az esetre, ha a számítógépes vezérlés feladná a szolgálatot.