A genfi központú szervezet azt állapította meg, hogy a fejlett országokban a válság kitörése óta mindössze 0,4 százalékkal nõtt az átlagos bérszint, ezzel szemben a szegényebb országokban az elmúlt két évben éves szinten 6,7, illetve 5,9 százalék körüli bõvülést regisztráltak. A legnagyobb mértékben a G20 feltörekvõ gazdaságaiban emeltek: Ázsiában 6, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 5,8 százalékkal nõttek a bérek. A gazdasági nehézségekkel küzdõ latin-amerikai országokban és a Karib térségben ugyanakkor mindössze 0,8 százalékos volt a bõvülés. A dokumentum szerint a fejlett gazdaságokban azonban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak a bérek, mint a feltörekvõ és fejlõdõ országokban.

A bérnövekedés lassulása az egész világra jellemzõ: a válság elõtt még 3 százalék körüli bõvülést mértek, mára ez 2 százalékra esett vissza. Az ILO ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy azok a cégek, amelyek nem emelik a fizetéseket, viszont jócskán tudták növelni az elmúlt években a termelékenységet, gyakorlatilag ülnek a megkeresett pénzen. Ez pedig nem csak a dolgozók számára hátrányos, de a világgazdaság szempontjából is igencsak kártékony. Hozzájárul ugyanis ahhoz, hogy stagnáljon a lakossági fogyasztás, növelve ezzel a defláció kockázatát is olyan régiókban, mint például az euróövezet.