A természeti katasztrófákból származó 40 milliárd dollárra becsült első féléves biztosított kár a második legmagasabb a 2011-es földrengések óta. A téli viharok, az intenzív hőhullámok és a súlyos árvizek világszerte továbbra is jelzik az úgynevezett másodlagos veszélyek növekvő kockázatát, amelyet a gyors városfejlesztés és az éghajlatváltozás táplál – állítja a Swiss Re.

A téli fagyok, a jégesők és az erdőtüzek is hozzájárultak az idei első félév 40 milliárd dollárnyi természeti katasztrófakáraihoz a Swiss Re Intézet előzetes becslései szerint. Ez meghaladja a korábbi 33 milliárd dolláros tízéves átlagot, és a második legmagasabb összeg 2011 óta, amikor a Japánban és Új-Zélandon bekövetkezett súlyos földrengések 104 milliárd dollárra emelték a hat hónapos összértéket. Az ember okozta katasztrófák az idei első félévben további 2 milliárd dollár becsült biztosítási veszteséget okoztak, ami a szokásosnál kevesebb, és valószínűleg a COVID-19 fennmaradó korlátozásait tükrözi.

Martin Bertogg, a Swiss Re Cat Perils üzletágának vezetője elmondta: "Az éghajlatváltozás hatásai a magasabb hőmérsékletben, a tengerszint emelkedésében, a kiszámíthatatlanabb esőzésekben és a szélsőségesebb időjárási viszonyokban mutatkoznak meg. A 2021-es év eddigi tapasztalatai alátámasztják, hogy ezek a veszélyek egyre nagyobb kockázatot jelentenek, és egyre nagyobb közösségeket tesznek ki a szélsőséges éghajlati eseményeknek. Az Uri téli vihar például elérte azt a kárnagyságrendet, amekkorát az olyan csúcsveszélyek, mint a hurrikánok képesek okozni. A biztosítási ágazatnak fel kell fejlesztenie kockázatértékelési képességeit ezekre a kevésbé megfigyelt veszélyekre vonatkozóan, hogy megőrizhesse és bővíthesse hozzájárulását a pénzügyi ellenálló képességhez."

A katasztrófákból eredő globális gazdasági veszteségeket 77 milliárd dollárra becsülik 2021 első felében. Ez az elmúlt tíz év átlaga alatt van. A gazdasági veszteségek száma várhatóan emelkedni fog, mivel az elkövetkező hónapokban egyre több káreseményt számolnak el.

Az első félév azért sem reprezentatív az egész évre vonatkozóan, mert a harmadik negyedév historikusan a természeti katasztrófák szempontjából a legveszélyesebb. A 2021 első félévében becsült összes gazdasági kárból 74 milliárd dollárnyit természeti katasztrófák okoztak, míg az ember okozta katasztrófák további 3 milliárd dollárt váltottak ki. Az első félévben közel 4500 ember vesztette életét vagy tűnt el a katasztrófaeseményekben.

A súlyos időjárási események megnövelik a természeti katasztrófák okozta veszteségeket

Júniusban heves időjárás, többek között zivatarok, jégeső és tornádók sújtották Európát, amelyek Németországban, Belgiumban, Hollandiában, a Cseh Köztársaságban és Svájcban érintettek otthonokat és járműveket. Az ebből a konvektív vihartevékenységből eredő biztosított károkat 4,5 milliárd dollárra becsülik.

A június végi extrém hőség megdöntötte a hőmérsékleti rekordokat Kanada nyugati és az Egyesült Államok északnyugati részén, a hőmérséklet a 45°C-ot is meghaladta az egymást követő napokban. A hőség és a súlyos aszály erdőtüzekhez vezetett, amelyek délre, Kaliforniába is átterjedtek. Júliusban súlyos áradások követeltek emberéleteket és okoztak anyagi veszteségeket Európában és Kínában. A Német Biztosítók Szövetsége szerint a Németországban és a szomszédos országokban bekövetkezett árvizek várhatóan jelentős biztosított károkat okoznak, amelyeket csak Németországban 4,5-5,5 milliárd euróra becsülnek. Kínában, Henan tartományban a súlyos árvizek 1,7 milliárd dollár becsült biztosítási kárigényt eredményeztek. Augusztusban a rendkívüli hőség erdőtüzeket okozott Törökországban, Görögországban és Olaszországban, amelyek várhatóan további gazdasági és biztosítási veszteségeket eredményeznek.

Jérôme Jean Haegeli, a Swiss Re csoport vezető közgazdásza elmondta: "Az éghajlatváltozás a társadalom és a világgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kockázat. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének közelmúltbeli elemzése megerősíti, hogy a jövőben szélsőségesebb időjárás várható és sürgősen cselekedni kell a globális felmelegedés korlátozására. A közszférával együttműködve a biztosítási ágazat kulcsszerepet játszik a közösségek ellenálló képességének megerősítésében azáltal, hogy a fejlesztéseket a magas kockázatú területektől távolabbra irányítja, alkalmazkodási beruházásokat hajt végre, fenntartja az eszközök biztosíthatóságát és szűkíti a védelmi réseket."