Az Origo értesülései szerint a kormányfõ \"ragaszkodik\" az egységes összegû alapnyugdíjhoz, és emellett megvalósítaná a már tavaly megígért egyéni számlavezetésen alapuló arányos munkanyugdíjat.

Az Origo forrásai szerint a munkaanyagok sok ponton eltérnek attól a modelltõl, amelyet az alapnyugdíjat alkalmazó országok - például Írország, Anglia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Dánia vagy Izland - követnek.

Az alapnyugdíjat a mai magyar nyugdíjrendszer nem ismeri. Ez a nyugdíjminimumtól teljesen függetlenül járhat gyakorlatilag mindenkinek, aki betölt egy meghatározott életkort. Az alapnyugdíj egy egységesen meghatározott - nem túl magas - összeg, amelyet tehát annak is kifizetnek, aki egyébként több százezer forintos normál nyugdíjra jogosult, és annak is, aki csak 50 ezer forintra.

Az Origo értesülései szerint az alapnyugdíjra való jogosultságot 20 évnyi szolgálati idõhöz kötnék, vagyis ez a juttatás csak akkor járna, ha legalább ennyi idõn át bejelentett állást tud valaki felmutatni.

Júliusban kikerült az internetre a Széll Kálmán nevû munkacsoport teljes nyugdíjkoncepciója, mely az egyéni számlát és a járulékok feldarabolását vetítette elõre, és azt is javasolta, hogy kormány rendezze át a járulékokat a munkavállalók és a munkáltatók között. A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a tényleges életkornak megfelelõ (hónapokban kifejezett) várható élettartam és a számlaegyenleg valorizálásával (vagyis az inflációt kiküszöbölõ utólagos felértékeléssel) állapítanák meg. A javaslat szerint a nyugdíjrendszer jutalmazná azokat, akik gyermeket nevelnek és ezzel járulékfizetõket biztosítanak a társadalomnak.