Könnyebb ma eladni egy panellakást, mint egy téglaépítésû házat
2015.02.02
Míg egy panellakás eladásához átlagosan 3 hónapra van szükség, egy téglaépítésû ház több mint fél év alatt kel el. Az ingatlanvásárlók többsége 35 és 44 év közötti, a külföldi vevõk aránya elenyészõ – írja a Világgazdaság.

Egy téglaépítésû lakás értékesítése átlagosan 4 hónapot igényelt 2014-ben, míg a panellakások esetében átlagosan 3 hónappal kellett számolnia az eladóknak – mindkét adat csökkent a megelõzõ évhez képest. A téglaépítésû házak esetében ugyanakkor 6,7-rõl több mint 7 hónapra nõtt az értékesítéshez szükséges átlagos idõ – derül ki az Otthon Centrum legfrissebb Lakáspiaci Tanácsadójából, amely a 2014-es évet elemezte.

„Budapesten és a nyugati megyékben az eladási idõ megfelel az országos átlagnak, a fõváros környékén és a keleti régiókban azonban az átlagosnál lassabban megy az adásvétel” – tudtuk meg Déry Attilától, az Otthon Centrum (OC) vezetõ elemzõjétõl. Az érdeklõdés Budapesten és a nagyobb vidéki városokban is a belsõ kerületekben található ingatlanok iránt a legnagyobb. A kisebb településeken egyelõre gyér az érdeklõdés az ingatlanok iránt, az OC szakemberei szerint ebben idén várható pozitív változás.

Az ingatlanhálózat statisztikái szerint a vevõk többsége 35 és 44 év közötti, a második legnépesebb csoportot a 25-34 év közöttiek alkotják. „A legfiatalabb korosztály, azaz a 25 éven aluliak részaránya az elmúlt években folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a gazdasági válság miatt jelentõsen megcsappantak a hitelhez jutási lehetõségek” – hívta fel a figyelmet Déry Attila. Ezen kívül a munkanélküliség és a saját részre felvett hitelek miatt sok szülõ nem, vagy csak korlátozottan tudja támogatni az elsõ lakást vásárló gyerekeket. Pedig a fiatalok elõtt most páratlan lehetõség áll, hiszen a lassacskán fellendülõ lakáspiacra piac viszonylag kedvezõ – és hosszú távon a korábbi devizahiteleknél sokkal kiszámíthatóbb – hitelköltségek, valamint nyomott kínálati árak mellett szállhatnak be.

Bár a külföldiek érdeklõdése valamelyest élénkült a magyarországi ingatlanok iránt, ami az európai összehasonlításban alacsony árak miatt érthetõ, õk továbbra is elenyészõ százalékát adják az összes vásárlónak. Legkedveltebb célpontjaik a budapesti belváros kerületei – az V., a VI. és a VII. –, ahol 10 százalékot közelíti részarányuk a vevõk között. „Statisztikáink szerint a külföldiek a közhiedelemmel ellentétben Budapesten nem drágább, hanem az átlagos piaci árnál olcsóbb lakásokat vásárolnak. Csak a vidéki területeken van ez fordítva” – mondta Déry Attila. Ami a vidéki városokat illeti, Siófok, Debrecen, Gyõr és Sopron a legnépszerûbb célpont.

Százezres nagyságrendû az a lakásállomány, ami jelenleg a bedõlt hitelek mögött áll, ráadásul a devizahitelesek közül is sokan dönthetnek az értékesítés mellett a következõ idõszakban. Nagy kérdés, hogy ezek az ingatlanok mikor és hogyan kerülnek a piacra – hívják fel a figyelmet az Otthon Centrum szakemberei. "Nem számítunk arra, hogy gyorsan és tömegesen jelennek majd meg az ilyen típusú eladó ingatlanok. Ez egy elhúzódó folyamat lesz, és az árak is lassú ütemben fognak emelkedni” – véli Déry Attila. Az ingatlanpiac az Otthon Centrum elemzése szerint 2-3 éven belül érheti el a válság elõtti szintet mind az árak, mind a forgalom területén.