A vízügyi szolgálat folyamatosan végzi a belvízvédekezést és a csatornák, tározók elõürítésével, a közfoglalkoztatási program folytatásával felkészül a 2015 tavaszán várható belvízre – közölte a parlament honlapján a földmûvelésügyi miniszter. Fazekas Sándor közölte, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus pályázati tervei között több vízrendezési célú projekt is szerepel, mely jelentõsen javítani fogja a belvíz kialakulásának és levezetésének viszonyait. Tavaly a vízügyi szolgálat 1,2 milliárd forintot fordított a csatornák és a szivattyútelepek, mûtárgyak prevenciós felkészítésére.

Fazekas felhívta a figyelmet arra, hogy az ár- és belvíz okozta károkat esetlegesen elszenvedõ termelõk utólagos megsegítésére az agártárca több eszközzel is rendelkezik. Mind az árvíz, mind a belvíz jelenleg is részét képezik a kétpilléres mezõgazdasági kockázatkezelési rendszernek, a termelõk a növénykultúra szinten 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést okozó károk esetén számíthatnak kárenyhítõ juttatásra, ha az egyéb támogatási feltételek is teljesülnek.

A kárenyhítési alapba a termelõk ültetvény és szántóföldi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amelyet az állam legalább ekkora összeggel kiegészít. A kárenyhítõ juttatás a termelõi bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. A tárcavezetõ szerint jelenleg 78 ezer termelõ mintegy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben.

A kockázatkezelési rendszer második pillérét alkotó mezõgazdasági biztosítási díjtámogatási program alapján a termelõk 65 százalékos díjtámogatás mellett köthetnek biztosítást a Magyarországon jellemzõen elõforduló káreseményekre. Az árvízkár a három díjtámogatott konstrukciójú biztosítás közül kettõben biztosítható kockázat.

A Vidékfejlesztési Program beindításáig állami forrásból mûködõ díjtámogatott biztosítási szerzõdéseknél is feltétel, hogy olyan káreseményre nyújtsanak fedezetet, amely legalább 30 százalékos hozamcsökkenést okoz. 2014-ben mintegy 7200 termelõ mintegy 5,55 milliárd forintos biztosítási díjállománnyal rendelkezett. Kiemelt cél a termelõk ösztönzése az öngondoskodásra és biztosításkötésre, így például aki nem köt biztosítást a terményértékének legalább 50 százalékára, az az agrárkár-enyhítõ rendszerben a juttatás legfeljebb felére jogosult.