A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése nem csupán a betörések esélyét, hanem a meghibásodások és az elemi károk helyreállításának költségeit is jelentősen megnöveli. Amiatt is célszerű mielőbb megkötni a nyaralóbiztosítást, mert a biztosítók nem azonnal nyújtanak védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a rendelkezésükre – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye, hogy a tűz- és elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költségének megtérítése is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók az épületet akár huzamosabb időre, téli szálláshelyként is használhatják.

Akár kétszeres díjak

A magasabb kockázatok a nyaralók magasabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: egy siófoki 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező ingatlan éves biztosítási díja átlagosan 50 ezer forint körül alakul jelenleg, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30-100 százalékos pótdíjat számol fel. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik az adott ingatlanra.

„Az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki. A szerződéskor nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményében, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Célszerűbb a biztosító kiválasztása során alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-szeres is lehet a különbség.”

További fontos kikötések

A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralók kapcsán számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Néhány ezek közül:

• Minimális védelmi szint: a nyílászárók esetében elégséges védelemnek csakis a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra nem köteles kártérítést fizetni a biztosító.
• Kiemelt értékek kizárása: műtárgyak, ékszerek nyaralóépületekben nem biztosíthatók, külterületi ingatlan esetén a biztosítók az általános ingóságoknál is korlátozhatják a kártérítési limiteket.
• Kötelező gondosság: nyaralók esetében ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását jelenti, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést. Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.