Januárban a fejlett világ tõzsdéi estek, a fejlõdõ világ tõzsdéi ezzel szemben kismértékben emelkedtek, a magyar tõzsdeindex valahol a kettõ között szerepelt enyhe mínuszt produkálva. A forint az euróhoz képest némileg erõsödni is tudott, de a dollárral szemben jelentõsen veszített értékébõl.

A pénzpiaci alapoknál tapasztalható alacsony hozamszint még mindig jelentõs tõkekiáramlást okozott, amit ezúttal megközelített az abszolút alapoknál tapasztalható tõkekiáramlás, amely a váratlan svájci jegybanki döntés egyértelmû következménye. Mindennek dacára ebben a hónapban összességében 42 milliárdnyi tõke érkezett az alapokba, ezen belül kiugróan legtöbb pénz a kötvényalapokba, ezt követõen pedig a vegyes alapokba. A többi kategória esetében is az érkezõ friss pénz felülmúlta a visszaváltásokat. A kezelt vagyon hasonlóan alakult, mint a tõkeáramlás, azaz a pénzpiaci alapoknál és az abszolút hozamú alapoknál csökkent a vagyon, ezzel szemben a többi kategória esetében növekedett. A tõkeáramlás és a hozamok eredõjeként BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 60 milliárd forinttal, azaz 1,1 százalékkal növekedett januárban. A hónap végén a BAMOSZ tagok mindösszesen 5.532 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

A nyilvános nyíltvégû „hagyományos” értékpapír alapok adják az összvagyon többségét (66,6 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az elmúlt hónapban összességében 2,3 százalékkal növekedett.

A pénzpiaci alapok vagyona 1,8%-kal csökkent, ezen belül a likviditási alapok vagyona 2,4%-kal. Mindez alapvetõen a hazai és az euró övezeti likviditási alapoknak köszönhetõ, ahonnan együttesen 29 milliárdnyi tõke áramlott ki. A pénzpiaci alapokból összességében 26 milliárdnyi tõke távozott, keresve a magasabb hozamot.

A kötvényalapok iránti kereslet töretlen. Újra a rövid futamidejû hazai kötvényalapokat keresték elsõsorban a befektetõk, de emellett népszerûek voltak a hazai hosszú futamidejû kötvényalapok is. A tõkebeáramlás a kötvényalapokat tekintve 40 milliárd forint, amely a legmagasabb a kategóriák között. A vagyongyarapodás a hozamokkal együtt 4% volt, de ez kevés volt a dobogós helyezéshez.

A vegyes alapokba szintén jelentõs mértékû, 22,4 milliárd forintnyi tõke áramlott be az elmúlt hónapban, amely a második legmagasabb érték. A hozamokkal együtt a vagyon 7,5%-kal növekedett.

A magyar tõzsdeindex ezúttal illeszkedett a nemzetközi trendhez. A részvényalapokba közel 6 milliárdnyi tõke áramlott be, amin a hozamok még javítottak is, így összességében a részvényalapok vagyona 4,9%-kal lett több.

A tõkevédett alapokba ezúttal 11,8 milliárdnyi tõke érkezett, de a hozamok nem segítették a további vagyonnövekedést, így csak 0,7 százalékos növekedést mutat a kategória vagyona.

Az abszolút hozamú alapok esetében a tõkekiáramlás nagysága megközelítette a 18 milliárd forintot, ráadásul a negatív hozamok tovább növelték a veszteséget, így a kategória vagyonváltozása mínusz 4,9% lett.

Az ingatlanalapoknál ebben a hónapban igen csekély tõkebeáramlást tapasztalhattunk, amelynek nagysága 1,2 milliárd. A hozamok ezen nem tudtak javítani, így a kategória vagyonnövekedése mindössze 0,2%-os.

Az árupiaci alapokba 1,7 milliárdnyi tõke érkezett, amely nagynak tekinthetõ a kategória méretéhez képest, ráadásul a hozamok is jól alakultak. Így fordulhatott elõ, hogy ez a kategória érte el a legnagyobb vagyongyarapodást, amely megközelítette a 21%-ot.

Az elsõsorban intézményi befektetõk vagyonát kezelõ zártkörû alapok esetében az elmúlt hónapban 1,2 milliárdos tõkebeáramlást tapasztalhattunk, amit a hozamok még tovább javítottak, így végül a vagyonváltozás plusz 3,5% lett.