A statisztikai adatfelvétel bevezetése óta, több mint száz éve nem épült olyan kevés lakás, mint 2013-ban – ezt a szintet a tavalyi 15 százalékkal meghaladja ugyan, de még így is a második legrosszabb adatnak számít. A háborús idõszakokban sem épült olyan kevés lakás, mint most: 2014-ben 8358 új otthont építettek fel.

A lakásépítés a válságot megelõzõ 2008. évinek alig az egyötöde, és messze elmarad a kívánatosnak tartott szinttõl: évi 40 ezer új lakásnak kellene felépülnie ahhoz, hogy a lakásállomány egy százaléka megújuljon – vagyis százéves legyen a cserélõdési ráta.

A növekedés leginkább a természetes személyek lakásépítésének köszönhetõ, a vállalkozók még nem építenek sok új lakást – e nélkül nagy megugrásra egyelõre nem lehet számítani. Mindeközben tavaly a kisebb városokban 24, a községekben 21 százalékkal több lakás épült. A megyei jogú városokban mindössze 3 százalékos volt az emelkedés, és Budapesten is az átlagos alatt maradt (13 százalék). Ugyanezt a jelenséget fejezi ki, hogy saját használatra épült lakások aránya nõtt (53-ról 56 százalékra), az értékesítésre épült lakásoké (43-ról 41 százalékra) csökkent, bérbeadásra 4 százalék épült.

Az új lakások átlagos alapterülete nem változott, 101 négyzetméter volt, az új lakások 40 százaléka 100 négyzetméteresnél nagyobb, 30 százaléka 60 négyzetméter alatti.
A 2014-ben kiadott 9633 új lakásépítési engedély 28 százalékkal több az elõzõ évinél. A kiadott új építési engedélyek alapján 5132 lakóépület és 5033 nem lakóépület épül majd. A lakóépületek esetében ez 15 százalékos bõvülés, a nem lakóépületeknél 6 százalékos visszaesés.