A Ceres legfrissebb jelentése meglehetõsen sivár képet fest arról, hogy a biztosítók miként reagálnak az éghajlatváltozással járó kockázatokra. Az elemzés az USA egyes tagállamainak biztosítási felügyelõit tömörítõ National Association of Insurance Commissioners (NAIC) 2010-es kutatásán alapul, melyre 88 biztosító válaszolt. A felmérés arra kereste a választ, hogy a vezetõ amerikai biztosítók miképp építik be a klímaváltozás kockázatait mindennapi döntéseikbe, illetve menedzsment stratégiájukba.

Az eredményeket maga a jelentés is „kiábrándítónak” nevezi: habár a NAIC felmérése széles körû konszenzust mutatott a biztosítók körében az éghajlatváltozás következtében várható szélsõséges idõjárási eseményekkel kapcsolatban, ennek ellenére 88-ból mindössze 11 biztosító állította, hogy rendelkezik valamilyen kockázatkezelési politikával, 60 százalék azonban semmilyen menedzsment eszközzel nem rendelkezik az éghajlati kockázatok értékelésére.

A biztosítási iparág „lassan és egyenetlenül” reagál az éghajlatváltozás egyre növekvõ hullámaira, amely nem csak saját pénzügyi életképességüket, de a tágabb értelemben vett globális gazdaság stabilitását is alááshatja – vonja le a következtetéseket a tanulmány.

A Ceres úgy véli, hogy a témával foglalkozó 2005-ös jelentése katalizátorként szolgált a NAIC számára, hogy az valóban figyelmet szenteljen a kérdésnek, ennek is köszönhetõ, hogy 2009-ben a NAIC egyhangúan jóváhagyta a klímakockázatok közzétételi szabványainak biztosítók számára történõ kötelezõvé tételét.

Bár a felmérésben résztvevõ biztosítók közül mindössze 11 rendelkezik hivatalos éghajlatváltozással foglalkozó policy-val, több mint háromnegyedük megnevezett olyan területeket, amelyekre hatással lehet a jelenség. Több mint felük olyan piaci szegmenseket nevezett meg, mint például a lakásbiztosítás, vagy a tengeri biztosítás, minden harmadik válaszadó pedig konkrét földrajzi területeket nevezett meg, melyek érintettek lehetnek.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az USA biztosítónak válaszai között jelentõs eltérések figyelhetõk meg az általuk képviselt szegmens, illetve a társaság mérete szerint. A legnagyobb piaci szereplõk – különösen a vagyon- és viszontbiztosítási szegmensben – jelentõs erõforrásokat fektetnek a kockázatok megértésébe, és a stratégiák kidolgozásába.

A legfelkészültebb 11 társaság közül hét több biztosítási vonalon tevékenykedik egyidejûleg – élet-, egészség-, vagyon- és balesetbiztosítás –, de szerepelt közöttük egy globális viszontbiztosító is. Közülük mindegyik 1 milliárd dollárt meghaladó éves díjbevétellel mûködik.

Az vagyon-, illetve balesetbiztosítással foglalkozó 18 társaság egyike sem rendelkezett ilyen policy-val ezzen kulcsfontosságú kérdéssel kapcsolatban.

A Ceres megjegyezi, hogy az iparág úgy tûnik, fõként arra összpontosít, hogy milyen hatással lehet a hurrikánokra, és egyéb part menti idõjárási eseményekre az éghajlatváltozás, azonban nem veszi figyelembe a kisebb, nem modellezhetõ események, például árvizek, aszály, hóvihar, jégverés és tornádók hatását, habár az ezek által okozott károk jelentõsen ronthatják a biztosítók nyereségességét.

Szintén nagyon kevés olyan biztosítót azonosítottak a felmérés során, melyek explicit befektetési politikával rendelkeznek az éghajlatváltozás kezelésére. Közéjük tartozik a Chartis, az AXA csoport és a Swiss Re, melyek mindegyike elkötelezett a környezeti, társadalmi és kormányzati tényezõk befektetési döntések során történõ figyelembevételére.

A jelentés szerzõje, Sharlene Leurig szerint a biztosítók, viszontbiztosítók, modellezõk, biztosításközvetítõk oktatása, és a közöttük megvalósuló párbeszéd nélkül óriási szakadék alakul ki a biztosítók között: egyesek jobban, mások kevésbé lesznek képesek megjósolni a nemlineáris éghajlat változási trendeket.

A jelentés konkrét lépéseket is javasol társaságok számára, hogy miként foglalkozzanak a klímaváltozás kockázatkezelési kérdéseivel. Leurig szerint a biztosítóknak azonnal cselekedniük kell, hogy felgyorsítsák a kutatásokat az éghajlatváltozással összefüggõ és tovagyûrûzõ hatásokkal kapcsolatban, melyekre az iparágnak sürgõsen válaszokat kell találnia.