Új szelek fújnak a biztosítási piacon
2015.03.25
2014-ben a biztosítási szektor szinte minden területén növekedést produkált, a teljes piac biztosítási díjbevétele tavaly 2013-hoz képest 4,2%-kal, 844 milliárd forintra nõtt, de a szektor stabilitás és tõkeellátottság szempontjából is jól vizsgázott 2014-ben. Jó évet zártak a nyugdíjbiztosítási termékek is, azonban a szektor elõtt álló kihívásokról sem szabad elfeledkezni. Többek között errõl volt szó a Portfolio mai Biztosítás 2015 konferenciáján.

Pandurics Anett, a MABISZ elnöke nyitóelõadásában a hazai biztosítási piac tavalyi eredményeirõl és a nyugdíjbiztosítási termékek térnyerésérõl beszélt. A biztosítási piac tavalyi eredményeibõl az alábbi számokat emelte ki:

  • 27 magyarországi székhellyel rendelkezõ biztosító részvénytársaság rendelkezik tevékenységi engedéllyel.
  • A hazai biztosítók 7 külföldi fióktelepi biztosítót mûködtetnek
  • Hazánkban 653 tagállambéli biztosító regisztráltatta magát határon átnyúló szolgáltatás formájában végzendõ biztosítási tevékenységre.
  • Díjbevételi fordulat is bekövetkezett tavaly, mivel 2013-hoz képest 4,2%-os növekedést lehetett tapasztalni (a 2014-re vonatkozó díjbevétel 844 milliárd forint volt), de a növekedés szinte minden fõ szektorra jellemzõ volt.
  • Míg 2013-ban a szektor adózott eredménye 27,5 milliárd forint volt, addig 2014-ben 30,7 milliárd (a szektoron belül továbbra is magas a szórás és magas az eredménykoncentráció).
  • A szektor ismét jól vizsgázott stabilitás tekintetében, a tõkeellátottság továbbra is körülbelül 200%.
  • A kgfb-biztosítások korábbi díjcsökkenése megállt.
  • Az életbiztosítási szerzõdések darabszám-csökkenése is megállt, az életbiztosítási díjtartalék azonban tovább nõtt.
  • A szektor költségei 2,8%-kal nõttek (242->249 Mrd).

A biztosítási szektor díjbevétele tavaly 4,2%-kal növekedett 2013-hoz képest, ezen belül az egyszeri díjas életbiztosítás 5,7%-kal, a folyamatos díjas életbiztosítások 3,5%-kal, a vagyon és egyéb biztosítások 2,6%-kal, míg a gépjármûbiztosítások pedig 6%-kal tudtak növekedni tavaly -emelte ki az elõadó.

A piaci koncentráció az elmúlt évekhez hasonlóan kis mértékben csökkent, mivel a TOP5 társaság piaci részesedése 59,5%-ról 58,5%-ra csökkent, míg a TOP10 társaság piaci részesedése 88,2%-ról 84,2%-ra csökkent 2014-ben.

A tavalyi nyugdíjbiztosítási piaca fõbb eredményei számokban:

  • 69 ezer darab nyugdíjbiztosítási szerzõdés (ebbõl 68 ezer darab folyamatos díjas)
  • 15,2 milliárd forintos folyamatos díjas záróállomány
  • 12,6 milliárdos folyamatos díjas díjbevétel
  • Szerzõdésenként átlagosan 220 ezer Ft-os éves díj
  • Az értékesített nyugdíjbiztosítások megoszlását tekintve 73%-kal többségben voltak a unit-linked típusú nyugdíjbiztosítások a hagyományos nyugdíjbiztosítások 27%-kával szemben.

Pandurics Anett elmondása szerint a folyamatos díjas életbiztosításokon belül a szerzõdésszámot tekintve 23%-ot tettek ki a nyugdíjbiztosítások, míg állománydíj alapján nézve már 32%-ot. Az elõadó kiemelte, hogy az MNB költségterhelése alapján a hazai nyugdíjbiztosítások TKM-mutatója a megadott sávon belül mozog.

Az elõadás végén Pandurics Anett kiemelte, hogy a biztosítási szektor elõtt még sok kihívás áll, hiszen 2016. január 1-jével életbe lép a Szolvencia II, de az EU oldaláról még komoly munka folyik az IMD2 és a PRIIPs területén is, a melyek elsõsorban arra irányulnak, hogy az ügyfelek megfelelõ védelmet kapjanak a fogyasztóvédelemtõl.

A Biztosítás 2015 konferencia második elõadója Daniel Feurstein, a Deloitte Monitor Deloitte Strategy üzletágának menedzsere volt, aki a biztosítási piac adatelemzési lehetõségeirõl és az intelligens termékek térnyerésérõl tartott elõadást. Szerinte ahhoz, hogy a mai világban a biztosítók értéket tudjanak teremteni, fontos, hogy megértsék az ügyfelek és partnerek igényeit. A jövõ ügyfelei olyan autóbiztosítást akarnak, amellyel több szolgáltatást tudnak egyszerre elérni. Ehhez az igényhez kell tudni értéket teremteni - hozta példának. Az elõadó kiemelte, hogy a kárigény is fontos szerepet fog játszani a biztosítási szektor technológiai kihívásai között.

A délelõtti panelbeszélgetésen a mostani brókerpiaci események, a nyugdíjbiztosítások térnyerése, a szektor jövõbeni kilátásai és az alacsony hozamkörnyezet adta lehetõségek voltak a témák. Teljesen biztonságos helyen van az ügyfelek pénze a biztosítóknál erõsítette meg Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója, hozzátéve, hogy elsõsorban a közvetítõk fejében kell rendet tenni ebbõl a szempontból, hiszen õk vannak közvetlenül kapcsolatban az ügyfelekkel. Hasonló véleményen volt Dr. Kálózdi Tamás, a Signal Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki kiemelte továbbá, hogy fontos a biztosítók megbízható háttérrel rendelkezzenek. Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója elmondta, hogy bár megnõtt az ügyfelek bizonytalansága, de szektor továbbra is stabil és egyelõre nincs miért aggódni. A probléma inkább ott lesz, hogy a szabályozás és a túlszabályozás hogyan fog majd beépülni a pénzügyi szektorba, hangsúlyozta Szép Péter, a Deloitte Pénzintézeti szektorának partnere.

Kádár Gabriella szerint a biztosítási szektor stabil eredményeket produkál idén, de az biztos, hogy a szektor a fenntartható növekedésre kell, hogy fókuszáljon. A Deloitte partnere kiemelte, hogy a technológiai fejlõdéssel muszáj lépést tartani, ami hosszú távon kifizetõdik majd, azonban az egészségügyi szolgáltatások fejlõdése nélkül az egészségbiztosítások térnyerése elõtt is komoly akadályok állnak.

Életbiztosítási oldalról fontos, hogy megmaradjon a nyugdíjbiztosítás adókedvezménye - válaszolt Kádár Gabriella arra kérdésre, hogy mi vezethetne egy 5%-kal nagyobb díjbevételhez a biztosítási piacon. A nyugdíjbiztosítások fontosságát emelte ki Kálózdi Tamás is, hozzátéve, hogy több kockázati biztosítást és életbiztosítást kellene kötni, mert ez teremthet igazi értéket a piacon. Szép Péter szerint a jelenlegi kamatkörnyezet változatlansága esetén bizonyos biztosítási termékek értéke felértékelõdhet, ezért szerinte komoly esély van arra, hogy a biztosítási szektor 10% feletti növekedést produkáljon. Szerinte ez most jó környezet arra, hogy unit-linked vagy akár kockázati termékek értékesítése is újfent beinduljon.

Vágó Attila, a Concorde elemzõje a Biztosítás 2015 konferencián az alacsony hozamkörnyezet miatti biztosítói kihívásokról és egyes biztosítási termékek térnyerésérõl beszélt. Az elõadó kiemelte, hogy a biztosítók nyereségének forrása alapvetõen a költségeredménybõl, a mortalitási eredménybõl, az alapkezelõi díjakból és a saját tõke befektetésén elért hozamból adódik össze. A biztosítástechnikai eredménynek egy jelentõs részét, 70%-ot tesz ki a biztosítási tevékenységbõl származó bevétel, és csak egy kisebb arány, 30% tulajdonítható a befektetésekbõl származó tevékenységnek.

A biztosítók befektetési szerkezetét nézve látható, hogy a vagyon jelentõs részét kötvényekbe (fix hozamú értékpapírokba) fektetik, de egyre inkább nõ a befektetési jegyek iránti érdeklõdés is. Az alacsony hozamkörnyezetre adott egyik biztosítói válasz lehet Vágó Attila szerint, hogy a unit-linked típusú biztosításokat kezdik el jobban értékesíteni, mivel ezek mögött olyan befektetési alapok állnak, amelyek magasabb hozamokkal kecsegtetnek. Egy másik válasz lehet, ha kockázati típusú termékek felé mozdulnak el a biztosítók, vagy szóba jöhet még a versenytársak és portfóliók akvirálása is, amellyel hatékonyabb üzemméretet lehet kialakítani.

Nagy Koppány, az MNB Biztosítás, pénztár, pénzügyi vállalkozások és közvetítõk felügyeleti igazgatóságának igazgatója szerint a magyar háztartások megtakarítási szintje a régiós átlagnak megfelelõ mértékû, azonban az EU-s átlagtól jelentõsen elmarad, ráadásul az életbiztosításokra és nyugdíjpénztárra elkülönített megtakarítások jelentõsen elmaradnak más EU-tagországok számaihoz viszonyítva. Az életbiztosításokra és nyugdíjpénztárakra elkülönített megtakarítások összege 3000 milliárd forintot tett ki 2014-ben, amelynek döntõ többsége állampapírokban van.

A folyamatos díjas életbiztosításokkal kapcsolatban Nagy Koppány kiemelte, hogy 2014-ben erõteljes fordulat következett be ebben a szegmensben díjbevétel és darabszám szempontjából is, ami stabilabb portfóliók kialakítását teszi lehetõvé. Az egyszeri díjas piac most a válság elõtti szintekre tért vissza. A nyugdíjbiztosításokra kitérve elmondta, hogy az életbiztosítási piacon egyértelmûen a nyugdíjbiztosítások jelentik a növekedés motorját.

A TKM-mutatóra vonatkozó ajánlás úgy tûnik, meghozta a tõle elvárt hatást, mivel a nyugdíjbiztosítások költségszintjei a megadott sávon belül mozogtak. A TKM-sávok zsugorodtak, az elmúlt évben 27 termék árát csökkentették, 13-at pedig kivezettek a piacról, és fontos hatás az is, hogy kiszorultak a piacról a drága biztosítások. Fejlesztésre váró területek azonban az MNB szerint a járadékszolgáltatások és az élet-ciklus szemlélet területei. 2016-ra a TKM-mutatóra vonatkozóan nemcsak ajánlás lesz, hanem az már rendeletben is szerepelni fog és tervezik annak kiterjesztését a hagyományos biztosításokra is.

Egyre jobban nõ azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik szívesebben vásárolnak online biztosításokat, tehát szükség van az online platformok fejlesztésére. Erre reagál majd az MNB online közvetõi ajánlása is, amelyet várhatóan áprilisban tesznek közzé.