A néhány hónappal ezelõttihez képest jelentõsen javult a belvízhelyzet, jelenleg mintegy 21 ezer hektárnyi elöntött terület és hozzávetõleg 150 ezer hektár teljesen átázott termõföld van az országban – mondta el a Világgazdaságnak Petõházi Tamás. A Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese szerint a legutóbbi összesítések reményre adhatnak okot. Akinek továbbra is elöntött földje van, azt ezek a számok nem vigasztalják, de úgy tûnik, országosan a belvízhelyzet rendezõdött. Sõt, egyes helyeken már összességében inkább csapadékhiányról beszélhetünk, ha ez nem változik, akkor ebbõl akár aszály is lehet – figyelmeztetett Petõházi. Az elnökhelyettes hozzátette: közvetlen kiszáradástól a következõ hetekben egyelõre nem kell tartani, megfelelõ nedvességtartalék van a földekben.

A helyzetet a jobbára napsütéses tavasz és a hagyományos böjti szelek mentették meg. Az Országos Vízügyi Fõigazgatóság (OVF) február közepén közölt összesítése még lényegesen rosszabb állapotokat tükrözött. Akkor 107 ezer hektárnyi területet öntött el a belvíz, és szakmai szervezetek becslése szerint közel egymillió hektárnyi terület volt már teljesen átnedvesedett. Ez utóbbiak könnyen belvizessé, tehát használhatatlanná válhattak volna, ha a tavaszi idõszak csapadékos. (Ez történt például 2010-ben, akkor és a rákövetkezõ évben is nagyon komoly károkat okozott a belvíz a mezõgazdaságnak.) Az átnedvesedett területek sokáig gátolták a tavaszi munkák elvégzését, a lemaradást lóhalálában próbálják behozni a termelõk.

Gõzerõvel dolgozunk a földeken, a tavaszi munkák elõrehaladtával lehetõvé vált, hogy utolérjük magunkat – mondta el Petõházi Tamás. Az elnökhelyettes szerint ezen a héten megindulhat az országban a kései vetésû növények, így például a nemzetgazdasági szinten is jelentõs tételnek számító kukorica és napraforgó vetése. Ennek jelentõségét az adja, hogy ez a két növény adja a hazai mezõgazdasági kibocsátás több mint 26 százalékát – az õsszel elvetett repcével együtt –, és egyben a hazai termelõk legfõbb bevételi forrása is. Ha a kukorica és a napraforgó április közepén valóban a földbe kerülhet, akkor az eddigi késedelem behozható lesz.

Vannak azonban más veszélyek is. Petõházi Tamás figyelmeztetett: a tapasztalatok szerint ha hosszú ideig elmarad az áztató esõ, mint most is, az ugyan képes csökkenteni a belvízveszélyt, de a legtöbb esetben tavaszi jégkárhoz vezet. A termelõk szerint várható, hogy a következõ hetekben az ország több pontján komoly jégesõk alakulhatnak ki.

Részben a meteorológiai adottságok, részben a klímaváltozás hatására ma már szinte minden évben van valamilyen káresemény, amely a termelõk kisebb-nagyobb hányadát érinti. Mivel Magyarországon – részben a mezõgazdasági szereplõk egy részének nem kielégítõ adminisztrációja miatt – nem terjedt el kellõ mértékben a piaci alapú biztosítás az agráriumban, 2012 óta több lépcsõben újul meg az ágazat kárenyhítési rendszere. A kárenyhítési alapba a termelõk ültetvény esetében és szántóföldi zöldségnél 3000 forintot fizetnek be hektáronként, az egyéb szántóföldi kultúráknál 1000 forintot, amit az állam legalább ekkora összeggel kiegészít. A kárenyhítõ juttatás a termelõi bevételcsökkenés legfeljebb 80 százaléka lehet. Jelenleg 78 ezer termelõ mintegy 4 millió hektárral vesz részt a rendszerben.

Az idei kárenyhítési évtõl már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezõgazdasági termelõk is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált agrárkár-enyhítési rendszernek – közölte a szaktárca a napokban. Más lényeges elemeiben is módosul a mezõgazdasági kockázatkezelés elsõ pillérét alkotó rendszer. Ezek közül az egyik leglényegesebb a kockázatkezelés elektronizálása: ez évtõl a károk bejelentésére és a kárenyhítõ juttatás iránti kérelem benyújtására kizárólag elektronikus úton van lehetõség. A szaktárca szerint ez a gazdák adminisztrációs terheit csökkenti. A kárenyhítési rendszerben figyelembe vehetõ káresemények köre az õszi fagykockázattal bõvül. Ezzel egyidõben a hozamérték-csökkenés mértéke 30 százalékról 15 százalékra esik vissza, vagyis már ekkora kiesés esetén igényelni lehet a kárenyhítést.