Felkészületlenül érnek minket a komoly betegségek
2015.04.29
Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma: 300 ezer rákbeteg él ma közöttünk! Szerencsére azonban egyre többen élik túl a betegséget a hatékonyabb, ám egyre költségesebb terápiáknak köszönhetõen. Az NN új biztosítása átfogó segítséget nyújt a betegeknek a legnehezebb, anyagilag is megterhelõ idõszakban.

Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú, daganatos megbetegedések száma. Ma 300 ezerre tehetõ a rákbetegek száma Magyarországon, miközben évente több mint 65 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Magyarország a népességhez viszonyítva világelsõ a tüdõrák, a vastag- és végbélrák okozta elhalálozásban, az emlõrák pedig a nõk esetében a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. A megbetegedések növekvõ számával párhuzamosan szerencsére egyre többen gyógyulnak ki a daganatos megbetegedésekbõl. A gyógyulás ugyanakkor a jelentõs állami finanszírozás mellett is pénzbe kerül, miközben a betegség idején az érintett családok jövedelme csökken, részben a betegszabadságok, de nemritkán a munka elvesztése miatt is.

Egy súlyos betegség több millió forintos váratlan terhet jelent a betegnek és családjának, erre pedig az alacsony megtakarítási ráta mellett a hazai családok többsége nincs felkészülve. Ezen igyekszik segíteni az NN Biztosító speciális, testre szabható egészségbiztosítási terméke, amely megbetegedés esetén nyújt átfogó támogatást az érintetteknek.

„A nõk esetében a leghatékonyabb kezelés mellett az emlõrákos betegek teljes gyógyulásának valószínûsége ma már átlagosan 60-70 százalékos, de akár a 95 százalékot is elérheti, ha idõben felismerik a betegséget.” – mondta el Bodnár Ágnes, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnökségi tagja. A társadalombiztosítás által nem finanszírozott, vagy a hosszú várakozási idõ miatt inkább magánellátásban igényelt vizsgálatok, kezelések viszont jelentõs többletköltséggel járnak, amely – a munkából való huzamosabb kiesést is ideszámítva – legalább 3, de akár a 7 millió forintnyi nem várt anyagi terhet zúdít a betegekre és környezetükre. Emlõ-ultrahang, CT, MRI vizsgálatok, kapszulás endoszkópiás vizsgálat – csak néhány példa arra, hogy mi mindenre kell esetenként saját zsebbõl elõteremteni a forrásokat a kezelések során.

„Én csak az elsõ, téves diagnózis után 10 hónappal tudtam meg, hogy beteg vagyok” – mondta el egy, az emlõrákból szerencsésen felépült beteg, Laár Anikó. „Ha már akkor lett volna lehetõségem a másodlagos orvosi véleményre – amely például az NN egészségügyi biztosítás részeként elérhetõ – hamarabb megkezdõdhetett volna a terápiám. Nem aggódtam volna annyira amiatt sem, hogy a férjem egyedüli családfenntartóvá lép elõ, ha már a kezelésem megkezdésekor hozzájutok a biztosítási összeghez, amely esetemben akár több millió forint is lehetett volna.”

Az NN biztosítási csomagját azoknak szánja, akik szeretnének felkészülni a váratlan helyzetre és a legjobb esélyekkel indulni egy komoly betegség elleni küzdelemben.

„A biztosításunk ellensúlyozza a kiesõ jövedelem hatását és fedezetet nyújt a terápia közben felmerülõ költségekre is. A rendszeres szûrés és a kockázatot csökkentõ életmód a legfontosabb, de ez sem óv meg minden esetben a bajtól, ezért a betegség hatékony kezelésének anyagi oldaláról is gondoskodni kell. Fontos, hogy a beteg és családja a gyógyulásra koncentrálhasson és a megváltozott élethelyzetben legalább az anyagiak ne jelentsenek plusz terhet”– hangsúlyozta Szabó Anikó, az NN marketing, kommunikációs és termékmenedzsment igazgatója. „Egy 30 éves nõ például már havi 3500 forint biztosítási díj fizetésével olyan védelmi csomagot kap, amelyhez mellrák diagnózis esetén 5,7 millió forintos egyösszegû kifizetés jár. 35 évesen, 4500 forintos havidíjjal a kifizetés 6,2 millió forint, 40 évesen pedig ugyanekkora havidíj esetén 4,8 millió forint. Az anyagi segítségen túl ezek a díjak magukban foglalják azt is, hogy ügyfeleinket 7/24 orvosi tanácsadással támogatjuk, valamint hazai és külföldi második orvosi véleményt is elérhetõvé teszünk számukra” – tette hozzá Szabó Anikó.

Bodnár Ágnes kiemelte: „Sokkal többen is túlélhetnék a daganatos betegségeket, ha az emberek egészségesebb életet élnének, és fõleg, ha elmennének a szûrõvizsgálatokra. Sajnos ez ma még nem gyakorlat. A GKI Gazdaságkutató friss kutatása szerint ma az emberek 48 százaléka arra hivatkozva nem jár szûrésre, hogy nem kap meghívót rá, 23 százalékuk pedig azzal magyarázza a távolmaradását, hogy nincs ideje rá.”

Az NN az új biztosításból származó díjbevétele egy százalékát a Rákbetegek Országos Szervezetének ajánlotta fel, amelyet a szervezet betegségmegelõzésre és betegtámogatásra fordíthat.

Szûrések
A méhnyakrák-szûrés a 25-64 éves nõk számára háromévente, az emlõrák-szûrés a 45-64 éves nõknek kétévente, a tüdõszûrés 40 év felett mindkét nem számára évente biztosított. Az 50-70 év közötti férfiak prosztataszûrése a Nemzeti Rákellenes Program keretében kísérleti jelleggel mûködik. Az OEP ajánlása szerint csontsûrûség vizsgálathoz 65 éves kor felett kétévente, EKG-hoz, vérnyomásméréshez, valamint laborvizsgálathoz 5 évente férnek hozzá ingyenesen a biztosítottak.