Az első világháború, az 1987-es tőzsdekrach és az internet fejlődése - ezek az események mind jelentős hatással voltak a világra. Olyannyira, hogy Nassim Nicholas Taleb író népszerűsített egy kifejezést az ilyen ritka, példátlan, váratlanul bekövetkező, jelentős, önmagában kiszámíthatatlan eseményekre: fekete hattyú. De mi a helyzet a „szürke hattyúval”?

A gyorsuló világnak köszönhetően egyre több az úgynevezett grey swan esemény, amely még mindig ritka, azonban előre láthatóbb és kezelhetőbb, mint fekete társa. Ilyen például a jelenlegi COVID-19 világjárvány, a 2005-ös Katrina hurrikán vagy a 2008-as pénzügyi összeomlás.

Noha a szürke hattyúk előre jelezhetők, túl gyakran figyelmen kívül hagyják őket, egyszerűen azért, mert természetes emberi hajlamunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat az eseményeket, amelyek túl szörnyűek vagy túl nehezen kezelhetők. E valószínűtlen veszélyek figyelmen kívül hagyása azonban nagy hiba, hiszen hatásuk jelentős lehet.

A szürke hattyú eseményeknek jelentős hatásuk van, amely lehet pozitív vagy negatív. Ritkák, de nem elképzelhetetlenek, így fel lehet készülni rájuk. Ezek olyan események, amelyek befolyásolják a vállalatok működését, jövőjét is. De, ami döntő fontosságú, hogy tehetünk ellenük valamit, hiszen előre láthatjuk őket.

Amint azt az Aon és a Pentland Analytics „Respecting the Gray Swan”, azaz „Tiszteljük a Szürke Hattyút” című jelentése részletesen bemutatja, a szürke hattyú a ritka és modellezhetetlen fekete hattyú és a megszokottabb kockázatok - amelyek kezeléséhez a szervezetek jól hozzászoktak - között helyezkedik el. Ezért lehetséges elemezni és felkészülni egy-egy szürke hattyú eseményre. Van néhány adatunk, és van képzelőerőnk. Ezeket kell használnunk a statisztikai modellezési technikák szokásos eszköztára helyett az események orvoslásához – állítja a jelentés.

A szürke hattyú felismerése

Közelebbről megvizsgálva, sok, kezdetben fekete hattyúnak tekintett esemény valójában szürke hattyú volt, amelyet előre jeleztek. Már évekkel a 2008-as pénzügyi válság előtt megjelentek a jelzálogfedezetű értékpapírokban és a fedezett adósságkötelezettségekben felhalmozódó kockázatokra vonatkozó figyelmeztetések. Warren Buffet 2003-ban „tömegpusztító pénzügyi eszközként" emlegette a komplex származékos termékeket.

Három évvel a 2011-es Fukushimai atomerőmű katasztrófa előtt az erőmű üzemeltetője, a Tokyo Electric Power Company irreálisnak tekintett és elutasított egy, a szökőárfenyegetés mértékéről szóló jelentést.

A jelenlegi COVID-19 járványt megelőzően számos figyelmeztetés érkezett egy globális világjárvány valószínűségére, amely súlyos egészségügyi és gazdasági következményekkel járhat. Az elmúlt 20 évben több példa is volt különböző járványos megbetegedésekre, ám 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nincs felkészülve egy világjárványra. Egy jövőbeli grey swam esemény lehet akár a kulcsfontosságú infrastruktúrák kibertámadásból eredő fizikai károsodása is.

Miért hagyjuk figyelmen kívül a szürke hattyúkat?

Amikor súlyos, kihívások elé állító és olykor egymásnak ellentmondó információkkal kell szembenéznünk, hajlamosak vagyunk becslésekre, hüvelykujj szabályokra (mental shortcut) támaszkodni. A viselkedési közgazdaságtan ezeket a kognitív torzításokat, leegyszerűsítéseket, hüvelykujj szabályokat és azok döntéseinkre gyakorolt hatásait vizsgálja.

Az üzleti vezetők esetében is gyakran az alábbi kognitív torzítások akadályozzák a lehetséges szürke hattyúkra való felkészülést:

• Kétértelműségi hatás - Az ismert valószínűségű opciók előnyben részesítése.
• Normalitás elfogultság - A katasztrófa-forgatókönyvek valószínűségének és súlyosságának alábecsülése.
• Optimizmus torzítás - A közvetlen érintettség valószínűségének alábecsülése.
• Strucc-hatás - A negatív információk figyelmen kívül hagyása a döntéshozatallal járó szorongás elkerülése érdekében.
• Csordaösztön - A nagyobb csoport viselkedéséhez való igazodás a konfliktusok elkerülése érdekében.
• Status quo torzítás - A jelenlegi állapot fenntartásának preferálása a veszteségek kockáztatása helyett. Az eredetileg kialakított döntéshez, eljáráshoz való ragaszkodás.

A szürke hattyúk kezelése

Minden lehetséges eseménnyel, kockázattal szemben törekedni kell a rugalmasság kialakítására – működési, pénzügyi és szervezeti szinten. A fekete hattyú események esetében nincs más lehetőség, mint fedezni, biztosítani vagy korlátozni a kitettséget. A kiszámítható „fehér hattyúk” bekövetkezési valószínűsége nagyjából ismerhető, rengeteg adat áll rendelkezésre a modellezéshez, és veszteségmegelőzéshez szükséges befektetés is ismert. Mivel a cégek korlátozott erőforrásokkal működnek, így az igazi kihívás a szürke hattyúkkal kapcsolatban a felkészülésükre, kezelésükre fordított erőforrások egyensúlyban tartása az adott szervezeti körülményekhez igazodóan.

Bár a szürke hattyúkról rendelkezésre állnak adatok, ezek általában korlátozottak, vagy többféle jelentést kínálnak. Így az üzleti vezetőknek, akik fel akarnak készülni a hatásukra, túl kell lépniük a hétköznapibb veszélyekre használt modellezésen. Az egyik lehetséges módszer a meglévő adatok és a szakértői vélemények kombinálása lenne.

Érdemes emellett tisztában lenni a már említett a kognitív torzításokkal, és határozottan törekedni ezek leküzdésére a perspektívánk kiszélesítésével, a probléma újrafogalmazásával, a feltételezéseink rendszeres megkérdőjelezésével, a kölcsönös függőségek azonosításával és az alternatív költségek (valami elmulasztásának költsége) ugyanolyan gondos mérlegelésével, mint a megvalósított beruházás költségei esetén. A külső szempontok, szakértők bevonása és a kockázatok azonosításáért és értékeléséért felelős csapatok összetételének minél vegyesebbé tétele is hatékony módszer lehet. Fontos továbbá olyan környezetet teremteni, amely elősegíti a potenciális rossz hírek felső vezetés elé tárását.

Függetlenül attól, hogy egy kockázat mennyire várt vagy váratlan, a szervezeteknek válság idején előnyére válik az erős vezetést és felkészülést magába foglaló rugalmassági kultúra. A szürke hattyúkkal való szembenézés során a sikeres kezelés kulcsa a felkészülés, a vezetés, a kommunikáció, a cselekvés és a változás. Az eseményt megelőzően elengedhetetlen a válságkezelési képzés, valamint a hatékony kommunikáció és az ellenállóképesség kialakítására irányuló, felülről jövő erőfeszítések. Az eseményt követően a szervezeteknek el kell kötelezniük magukat a hasonló jövőbeli kockázatok csökkentéséhez szükséges változtatások megtétele mellett.