Öt pillére épülő stratégiát alkotott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), amely jövőképként és elérendő célként is a biztosítási szektor ügyfélközpontú megújítását tűzte ki célul – jelentette be Holló Bence a MABISZ elnöke a Szövetség XV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján. A magyar biztosítási szektor egyik legnagyobb év végi seregszemléjén elhangzott, hogy mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank továbbra is megbízható szakmai partnerként tekint a Magyar Biztosítók Szövetségére.

A nemzetgazdasági tárca számára fontos a fogyasztó védelme

A „Közelebb az ügyfelekhez!” című konferencia első előadójaként dr. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára áttekintést adott a biztosítási piacot érintő legfontosabb aktuális változásokról. Előadásában kiemelte mind a lakásbiztosítási kampány tapasztalatait, mind pedig az uniós Retail Investment Strategy (RIS) folyamatban lévő módosításait, valamint részletesen kitért a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekre vonatkozó új szabályozási keretre. A nemzetgazdasági tárca közigazgatási államtitkára felhívta a figyelmet a készülő Financial Data Access (FIDA) rendelet céljaira, nemkülönben a rendelet még nyitott politikai kérdéseire, majd a Szolvencia II. és más uniós szabályozási keretrendszerek várható ütemezését és fő elemeit ismertette a jelenlévőkkel. dr. Túri Anikó hangsúlyozta, hogy a jogszabályi változások egyszerre szolgálják a fogyasztói védelem erősítését, az átláthatóság növelését, valamint a piaci innováció és versenyképesség támogatását, amelyhez véleménye szerint természetesen elengedhetetlen a kormányzat és a piac szereplői közötti szoros együttműködés.

Stabil szektorképről és új irányokról számolt be az MNB

Hivatalba lépése óta először mutatkozott be a magyar biztosítási szektor szélesebb nyilvánossága előtt dr. Sipos-Tompa Levente, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy érti és szem előtt tartja a magyar biztosítási szektor problémáit, és bízik a sikeres, konstruktív szakmai együttműködésben. Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy új felügyeleti politikát kíván meghonosítani, amelyet a kockázat alapú szemlélet, a hatékony, adatvezérelt működés, a rugalmas, konzultatív, piaci felvetésekre nyitott hozzáállás fog jellemezni. Az MNB célja, hogy támogassa az innovációt, a fogyasztóvédelmi szempontok képviseletében azonban továbbra is határozott lesz. A Jegybank alelnöke előadásában úgy fogalmazott, hogy a magyar biztosítási szektor stabil, tőkeerős és folyamatosan növekvő pályán halad. Mint mondta, a díjbevétel tíz év alatt több mint megduplázódott, és 2025-ben már 2000 milliárd forint körüli összegre várható. A szektor jövedelmezősége konszolidált, 2025 első három negyedévében valamennyi jelentős biztosító nyereséges volt, a szavatoló tőke nagysága megközelíti az 1000 milliárd forintot. A piaci verseny minden ágazatban élénk, a biztosítási penetráció pedig megközelíti a régió élmezőnyét. Különösen jelentős a befektetési portfólió átalakulása: nőtt a vagyon- és állampapír-állomány aránya, és dinamikusan bővülnek az ESG-alapú befektetési eszközök. Az MNB alelnöke előadását azzal zárta, hogy az MNB célja egy innovatív, adatvezérelt, ügyfélközpontú biztosítási ökoszisztéma kialakítása, amely hosszú távon is biztosítja a szektor stabilitását és a fogyasztók védelmét.

A biztosítási szektor élen jár a digitalizációban

A konferencián Dr. Kerékgyártó Csaba, a MABISZ főtitkárságvezetője elsősorban azt ajánlotta a szakemberek figyelmébe, hogy a globális biztosítási piac továbbra is dinamikusan növekszik, az éves globális díjbevétel mintegy 7.000 milliárd euróra rúg. A magyar biztosítási piac stabil szerkezetét 46 hazánkban székhellyel vagy legalább fiókteleppel rendelkező szolgáltató nyújtja. Továbbá a vonatkozó szabályok szerint 726 határon átnyúló szereplőt is nyilván tart a Felügyelet Magyarországon. A szektor több mint 32.000 embernek ad munkát. A hazai biztosítók által kezelt eszközök értéke eléri a 4.100 milliárd forintot, a biztosítási penetráció - szerződéses telítettség - pedig kiemelkedően magas több kulcsterületen, például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében, ahol a lefedettség meghaladja a 98 százalékot. Természetesen a lakossági és vállalati igények változásával párhuzamosan egyre hangsúlyosabbak az olyan kihívások, mint a kockázati és megtakarítási életbiztosítások bővítése, az egészségbiztosítások növekedése, valamint a természeti károkhoz kapcsolódó kitettségek kezelése - fogalmazott dr. Kerékgyártó Csaba. Sikerként említette, hogy a magyar lakásbiztosítások európai összehasonlításban is kiemelkedő színvonalú védelmet nyújtanak, ráadásul az európai összehasonlításban egyik legkedvezőbb díjszint mellett. Eközben a biztosítási szektor élen jár a digitalizációban: a KGFB szerződések több mint 90 százaléka elektronikusan jön létre, és az online ügyfélkiszolgálás, az elektronikus fizetési megoldások, továbbá a fejlett kárkezelési rendszerek mára általánosnak számítanak. A szabályozói környezet gyors ütemű változásai újabb fejlesztéseket tesznek szükségessé, amelyekre a szektor a MABISZ főtitkárságvezetőjének meggyőződése szerint átfogó stratégiával válaszol.

Új stratégiát alkotott a jövőre a MABISZ elnöksége

Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének tavasszal megválasztott új elnöke a konferencián ünnepélyesen és első alkalommal mutatta be a Szövetség új stratégiáját, amely terv a biztosítási szektor ügyfélközpontú megújítását tűzi ki célul. A stratégia bemutatása során hangsúlyozta, hogy a biztosítók mögött három, kihívásokkal teli esztendő áll, az idei év azonban már sokkal pozitívabb képet mutat, hiszen reálértékben is növekedésnek indult a szektor díjbevétele és várhatóan a szektor konszolidált eredménye és tőkevonzó képessége is javulni fog az előző évek mélypontjához képest. A stratégiát öt fő célkitűzés köre építette a MABISZ: a lakásbiztosítási szegmensben a protection gap - biztosítási fedezethiány - kialakulásának megelőzésére, hiszen a lakásbiztosítási piac egy európai összehasonlításban is jó lefedettséggel és minőséggel rendelkező terület, melyre méltán lehet büszke a szektor. A MABISZ célja, hogy a jelenleg jó fedezettel rendelkező lakásbiztosítások ne ürüljenek ki és minőségük ne romoljon az árverseny hatására. Fontosnak tartják a kockázati életbiztosítások relevanciájának növelését, melynek kettős célja van: mind a lakossági, mind pedig a döntéshozói edukáció. Ugyanilyen hangsúlyt kap a stratégiában az átlagos biztosítási összegek növelése a tényleges biztosítási védelem kiszélesítése érdekében, hogy felzárkózzunk Nyugat-Európához a penetráció tekintetében - hangoztatta a MABISZ elnöke. A további célkitűzések között szerepel a biztosítások révén az ügyfelek számára szélesebb körben elérhetővé váló magasabb színvonalú magánegészségügyi ellátás, melynek keretében a biztosítási szektor aktívan járulhat hozzá a magyar lakosság egészségének javításához. A MABISZ stratégiájának fontos pontja a különadó kivezetése, amely tovább növelheti a szektor tőkevonzó képességét, amire szükség is van, hiszen a biztosítók előtt a digitalizáció és az AI forradalom kihívása áll, amelyhez szükség van a befektetésekre. A Szövetség célja az is, hogy a szabályozás egyszerűsítésével harcoljon ki teret a digitális transzformációhoz, hogy a biztosítási szektor a mesterséges intelligencia forradalom győztese legyen. A szabályozói környezetet egyszerűsíteni, a digitalizációt és az innovációt pedig ösztönözni kell – fogalmazott Holló Bence a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke.

Díjátadók, egyedi szakmai előadások a konferencián

A MABISZ XV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciájának közönsége az ügyfélközpontú szakmai megközelítés jegyében számos érdekfeszítő előadást hallhatott nem csupán biztosítási szakemberektől, hanem olyan más szakterületek avatott képviselőitől is, akik bizonyos kérdésekben kapcsolódnak a biztosítási szektorhoz, ezért „külsős” szemmel érdekes szempontokat osztottak meg a hallgatósággal. A MABISZ évzáró konferenciáján a külföldi szakértő Martin Müller egy globális biztosítási felsővezetőkkel készített kutatás eredményeit mutatta be, a KPMG-től Czibók Viktória és dr. Pákozdi Edit a bértranszparencia rendelet kulisszatitkait ismertették, Hamar Zoltán az önvezető gépjárműtechnológiai fejlesztések egyedülálló magyarországi bázisára, a ZalaZone-be kalauzolta el a résztvevőket, Hidvégi Árontól pedig azt tudhatták meg a jelenlévők, hogy a Századvég kutatásai szerint hogyan értékeli ma a magyar társadalom az ügyféltájékoztatókat. Hagyományaihoz híven idén is a konferencián adták át a Magyar Biztosításért Díjat, melyet idén Kiss Istvánné és Hajas Gábor kaptak, a Biztosítási Szakmáért életműdíjat pedig Asztalos Lászlónak adományozta a Szövetség. Szintén hagyományosan, az év végi seregszemlén köszöntötték a MABISZ „Biztosítsd be magad!” országos középiskolai tanulmányi versenyének első három helyezett csapatát. A konferencia délutáni előadói között Kuruc Péter az Ernst&Young-tól a Value for Money rendeletről, Ádám Csongor vezérigazgató-helyettes a Digitális Állampolgárság Program szektorális fejlesztéseiről beszélt, Zuschlag János a Govern Cégcsoport ügyvezető igazgatója pedig egy a biztosítókat segítő egyedi videós távszemle fejlesztést mutatott be. Poos Zsuzsa nemzetközi markering és ügyfélszolgálati szakértő a légiközlekedés digitális ügyfélszolgálati rendszereibe engedett bepillantást, Kiss Róbert Richard világutazó turisztikai szakújságíró pedig a panaszkezelés biztosítási vetületeit mutatta be világszerte szerzett saját élményei alapján. Azokra a kérdésekre pedig, hogy mikor és milyen lesz az új KRESZ szabályozás, Bertha Tamás, a Közlekedéstudományi Intézet közlekedési hatósági ügyeként felelős igazgató-helyettese adott kimerítő válaszokat a MABISZ XV. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján.

Magyar Biztosítók Szövetsége