A Hargreaves Lansdown pénzügyi szolgáltató cég által végzett felmérés szerint a frissen nyugdíjba vonultak mintegy 35%-a továbbra is dolgozott, 20% teljes, 15% pedig részmunkaidõben. A teljes munkaidõben dolgozók több mint egyharmada nyugdíjba vonulás elõtt még azt tervezte, hogy csak részmunkaidõt fog vállalni.

Ez a fokozatos átmenet, vagy fél-nyugdíjazás egyre népszerûbb a munkavállalók körében- jegyzi meg a Hargreaves Lansdown.

Kérdés persze, hogy talál-e majd minden nyugdíjas munkát? Magyarországon például az elõrejelzések szerint 2050-re 30 ezerrel több hetven éves ember él majd, mint harminc éves. Az Európai Unió 2012-ben kiadott elõrejelzése szerint 2050-ben a magyar átlagpolgár keresetének 65,5 százalékát fogja kézhez kapni nyugdíjként. Összehasonlításképpen: az átlagbér esetén ma nyugdíjba vonuláskor még csak 17 százalékos bevételkieséssel kell számolni, a prognózis tehát ennek a duplájával számol.

A statisztikák szerint jelenleg egy magyar nyugdíjas még legalább 16 évig él, miután befejezi aktív éveit. Szintén riasztó adat, hogy 30 százalékkal nõtt az egyszemélyes háztartások száma Magyarországon az elmúlt tíz évben, és ha ez a tendencia folytatódik, 2050-re 3,7 millió ember élhet egyedül, akiknek nyugdíjas éveikrõl is egyedül kell gondoskodniuk. Ezek az emberek nem számíthatnak környezetük segítségére, így az öngondoskodásnak esetükben nincs alternatívája.

Mindeközben Magyarországon a munkavállalók harmada, valamint az egyéni vállalkozók nagy része minimálbérre van bejelentve, így ennek mindenkori összege alapján fizeti a járulékait. Sokan még ma is azt gondolják, hogy elég lesz a nyugdíj elõtti utolsó öt évben magasabb fizetést bejelenteni, úgyis csak ez számít a nyugdíj meghatározásakor. Ez azonban már régóta nem így van: 1988. január 1-jétõl a nyugdíjba menetel napjáig bejelentett kereset az alap, amibõl összetett számítással kalkulálják a nettó átlagkeresetet, amibõl megállapítják a nyugdíjat a megszerzett szolgálati idõtõl függõen. Annak, aki hosszabb idõt töltött már el alacsony bejelentett fizetéssel, vagy akár esélye sincs arra, hogy a közeljövõben olyan bejelentett havi jövedelme legyen, amely érdemi nyugdíjra jogosítja, különösen fontos az öngondoskodás.

A problémát éppen azok fogják a leginkább a saját bõrükön érezni, akik ma még nagyon távolinak érzik maguktól az idõskort, pedig elemi érdekük, hogy már most elkezdjenek befektetni a jövõjükbe. Az egyik jó lehetõség erre a nyugdíjbiztosítás, annál is inkább, hiszen január óta az állam is támogatja az ilyen célú megtakarításokat: a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka, de évente legfeljebb 130 ezer forint vehetõ igénybe adójóváírás formájában a törvényi feltételek szerint.