Lakásbiztosításnál kisebb az árérzékenység
2015.06.23
Bár – saját elmondásuk szerint – a lakástulajdonosok közel kétharmada legalább 2-3 évente áttekinti, milyen tartalommal kötötte meglévõ biztosítását, az elmúlt öt évben a lakásbiztosításoknak mindössze 26 százalékát cserélték le – derül ki az UNION Biztosítónak az aktív korú lakosságra vonatkozó reprezentatív felmérésébõl. A többi lakossági biztosításhoz képest ennél a biztosításfajtánál kevésbé számít a díjkülönbség: 4000 forintos eltérés a válaszadók 30 százalékát készteti a váltásra.

Magyarországon tíz lakóingatlanból hét rendelkezik lakásbiztosítással, amely Európában az egyik legjobb aránynak számít. A meglévõ lakásbiztosítások több mint kétharmadát az ügyfelek saját elhatározás alapján kötötték, míg a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az adott ingatlanra hitelt vett fel, amihez kötelezõen elõírták a lakásbiztosítást is. A hitelhez kötött lakásbiztosítással rendelkezõk többsége (56%) maga választotta ki a biztosítót.

Fontos tényezõ az évforduló

Noha a lakásbiztosítások esetében hûségesebbek az ügyfelek, mint például a gépjármûbiztosításoknál, az elõbbi piacon is élénkült a mozgás, erõsödik az állományok átrendezõdése a biztosítók között. A lakásbiztosításokkal kapcsolatos váltási aktivitást tovább növelhetné, ha még többen számon tartanák, mikor van a biztosításuk évfordulója. A gépjármû-biztosításokhoz hasonlóan ugyanis a lakásbiztosítások esetében is csak tulajdonváltáskor vagy a biztosítási évforduló eljövetelekor lehet lecserélni a meglévõ biztosítást. Aki pedig az évforduló elõtt legalább 30 nappal nem mondja fel meglévõ biztosítását, annak a szerzõdése továbbra is fennmarad. Bár a válaszadók 66 százaléka tudja, hogy váltani csak évfordulókor lehet, közel 70 százalékuk nincs tisztában saját évfordulója dátumával, így gyakori eset, hogy egyszerûen elsiklanak a lehetõség felett.

Nem csak az ár, a szolgáltatási kör is alapvetõ szempont az ügyfeleknek

„A túlnyomó többség (77%) olyan lakásbiztosítási csomagot preferál, melyben az alapbiztosítás mellé szívesen köt plusz díjazás ellenében speciális, akár a lakáshoz nem kötõdõ kiegészítõ biztosításokat is” – ismerteti a felmérésbõl leszûrt egyik fontos eredményt Maják Viktor, az UNION Biztosító kommunikációs igazgatója. „A legtöbben ezek közül a balesetbiztosítást, a fagyasztó áramkimaradás miatti leolvadásának következményeit térítõ módozatot, illetve a kockázati életbiztosítást említették.”

Akik komolyan fontolgatják a váltást, alapvetõen a jobb ár/érték arányt tartják fontosnak. Korántsem csak az olcsóbb megoldás keresése dominál: miközben a meglévõ szolgáltatás kedvezõbb áron való elérése a válaszadók 55 százaléka számára vonzó alternatíva, az ugyanazért a díjért a meglévõnél szélesebb körû szolgáltatást nyújtó biztosítást szintén igen sokan, 40 százaléknyian tartják jó oknak a váltásra. Szintén gyakori említést kapott a nagyobb összegû kifizetést lehetõvé tévõ magasabb biztosítási fedezet megléte is.

Magyarországon a lakásbiztosítás egyike a legfontosabb biztosításoknak, emiatt az ügyfelek arról is gyûjtenek információkat, hogy milyen magának a biztosítótársaságnak az ismertsége és hírneve.

A MABISZ adatai szerint a lakásbiztosítások átlagos díjszintje jelenleg 28 ezer forint körül mozog. Ez az összeg immár évek óta gyakorlatilag változatlan szinten áll, vagyis bár létezik árverseny, jelentõs hatása a piacra továbbra sincsen. Az UNION felmérése azt mutatja, hogy a biztosítottak néhány száz forint éves megtakarításáért nem cserélnék le lakásbiztosításukat, 32 százalékuk négyezer forintos árkülönbségért már fontolóra venné a váltást. 

Az átlagos ügyfél elégedett

A váltási díjküszöb oka egyrészt az, hogy a biztosítók – a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításnál korábban tapasztaltakkal ellentétben – elsõsorban nem a díjversenyre, inkább egyes egyedi szolgáltatásokra hegyezik ki a lakásbiztosítási kampányaikat. Másrészt ez az a terület, ahol az ügyfelek az átlagosnál elégedettebben nyilatkoznak meglévõ biztosítójukról. A kárrendezési tapasztalatok is igen pozitívak a körükben. Valamilyen lakáshoz kötõdõ káreseménye a megkérdezettek 51 százalékának volt. Csaknem a felük (48%) ötös osztályzattal értékelte a kárrendezés folyamatát, és további 30 százalék adott arra négyes osztályzatot, a teljes piaci átlag is elérte a 4,1-et.

Még mindig erõsek a személyközpontú csatornák

A tájékozódás folyamatában az internet ma már vezetõ szerepet játszik: a válaszadók 59 százaléka jelezte, hogy ezen a csatornán keresztül (is) gyûjt információkat. Az internetes szerzõdéskötés támogatottsága is sokat nõtt: immár a megkérdezettek 36 százaléka támogatja. Ugyanakkor ebben a folyamatban még mindig fontos szerep jut a személyes kapcsolatoknak: összességében a biztosításközvetítõkhöz 28 százalék, a biztosítók ügyfélszolgálati munkatársaihoz, illetve a bankfiókok munkatársaihoz 34 százalék fordul. További preferált lehetõségként a telefonos és egyéb közvetítést (2%) jelölték meg az ügyfelek.



Az ideális lakásbiztosítás fontos ismérve az is, hogy az ügyfelek sokféle díjfizetési mód közül választhassanak. A felmérés tanúsága szerint ugyanis egy olyan fizetési megoldást sem lehet kiemelni, amely egyértelmûen kiemelkedne a többi közül. A legtöbben a csoportos beszedési megbízással szimpatizálnak (34%), de még mindig sokan ragaszkodnak a postai csekkes befizetéshez is (29%). Van, aki a számla ellenõrzése után minden alkalommal maga szeretné indítani a banki átutalást (25%), és már ezen a területen is jelentõs (12%) az internetes felületen (a biztosító vagy a közvetítõ honlapján) bankkártyás fizetést preferáló réteg.