Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei második száma, a Hitelintézeti Szemle. Ilyés Tamás, az MNB elemzõje és Varga Lóránt, az MNB fõosztályvezetõje a magyar háztartások pénzforgalmi szokásait vizsgálták, 1000 fõs reprezentatív minta alapján, különbözõ statisztikai eszközök alkalmazásával. A szerzõk részletesen elemezték, hogy egyes demográfiai és szociológiai változók miként és milyen mértékben befolyásolják a fizetési szokásokat.

Varga Lóránt elmondta: Magyarországon regionális viszonylatban viszonylag magas a bankszámlákkal és a bankkártyákkal való lefedettség, ez az arány a felnõtt lakosságot tekintve 76, illetve 72 százalék, míg a háztartásokat nézve 83, illetve 80 százalék. Az elektronikus fizetési módok, például a bankkártyák használatára legjelentõsebb mértékben az iskolai végzettség van kedvezõ hatással. Befolyásolja továbbá az életkor is: 60 éves korig stabilan magas a lefedettség a lakosság körében, utána meredek csökkenés figyelhetõ meg. Megállapították azt is, hogy az egy fõre jutó jövedelem emelkedésével nõ az elektronikus vásárlások gyakorisága is, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkezõk negyedének pénzforgalmában még mindig kiugróan magas a készpénz aránya. A lakóhely is jelentõs hatással van arra, hogy ki milyen fizetési módot használ.

Kreiszné Hudák Emese, az MNB elemzõje és Varga Péter, az MNB gyakornoka, valamint Várpalotai Viktor közgazdász a demográfiai változások makrogazdasági hatásait vizsgálták Magyarországon európai uniós összehasonlításban. Varga Péter elmondta, a tanulmány eredményei szerint a társadalom elöregedése hosszú távon jelentõsen megváltoztathatja a munkakínálatot, a fogyasztási és a megtakarítási rátákat, valamint a növekedési kilátásokat, továbbá a következõ évtizedekben dezinflációs hatású lehet. A demográfiai változások mérsékelhetik a következõ évtizedekben az egy fõre, illetve egy aktív korúra jutó GDP-növekedést. A Ratkó-unokák nyugdíjba menetelével, a 2040-es években a növekedési lassulás az uniós átlagnál is nagyobb mértékû lehet. A társadalom elöregedése növelheti a költségvetési kiadásokat is a nyugdíjrendszeren és az egészségügyi ellátáson keresztül. A demográfiai változások kedvezõtlen makrogazdasági hatásait a gazdaságpolitikai lépések, illetve a gazdasági szereplõk alkalmazkodása mérsékelheti.