A Budapest Bank az elszámolást követõen felmérést készített az érintett deviza alapú jelzáloghitelesek körében, azt vizsgálva, hogyan változtak a törlesztõrészletek a teljes futamidõ során, valamint az elszámolást követõen. A kutatás során arra is keresték a választ, hogy mit terveznek az ex-devizahitelesek a törlesztõrészlet csökkenésébõl adódó, vagy az elszámolást követõen nekik visszajáró összeggel, és hogy az elszámolást követõen is élõ szerzõdéssel rendelkezõk tervezik-e meglévõ hitelük kiváltását.

60 ezer az átlagos törlesztõrészlet az elszámolás után

A felmérésben résztvevõk közül azok a jelzáloghitelesek voltak többen (66 százalék), akiknek az elszámolást követõen is marad még tartozásuk. Õk átlagosan 5,6 millió forint hitelt vettek fel, 18,5 éves futamidõre, amelybõl mintegy 10,5 év van még hátra. Az õ törlesztõrészletük a hitel felvételekor átlagosan 41 ezer forint volt, ami a svájci frank árfolyamának tetõzésekor 77 ezer forintra szökött fel – ez 88 százalékos emelkedést jelent. Az elszámolás után a megkérdezettek kicsit több mint felének csökken a törlesztõrészlete; õk átlagosan 33 ezer forinttal fizetnek kevesebbet. Ebben azonban viszonylag nagy szórás mutatkozik, a magasabb összegû hitellel rendelkezõk ugyanis nagyobb csökkenést tapasztalnak. A hiteleiket a jövõben is fizetõ válaszadók elszámolás utáni átlagos törlesztõrészlete (beleszámolva azokat is, akiknek a törlesztõje nem csökken) 59 ezer forint.

A kutatás szerint azok, akiknek hitelszerzõdése az elszámolással egyidejûleg, vagy korábban lezárult (kivéve ez alól a kedvezményes árfolyamon végtörlesztõket), átlagosan 3 millió forintos kölcsönt vettek fel, amelyet 5,5 évig törlesztettek. Õk a kezdeti, átlagosan 39 ezer forintos törlesztõrészlet után szintén jelentõs emelkedést tapasztaltak, hiszen a törlesztõjük mintegy 63 ezer forintra nõtt a forint svájci frankkal szembeni árfolyamának leggyengébb idõszakában (64 százalékos emelkedés).

Nagyrészt feléljük a „visszajárót”

Azok a megkérdezett devizahitelesek, akiknek alacsonyabb lett a törlesztõrészletük az elszámolás után, a csökkenésbõl adódó pénz átlagosan felét (mintegy 16 ezer forintot) felélik majd, jellemzõen a napi kiadásokra, fogyasztásra költve ezt az összeget. 23 százalékban a jelenlegi hitel elõtörlesztésére, 17 százalékban más (jellemzõen fogyasztási) kölcsön törlesztésébe forgatják majd az így visszanyert pénzt, míg megtakarítani csak 11 százalék szándékozik ebbõl.

A kutatásban részt vevõ lezárt szerzõdéssel rendelkezõ hitelesek az elszámolás nyomán átlagosan 300 ezer forint visszatérítést kapnak, amelyet 57 százalékban felélnek majd: a leggyakoribb cél a napi kiadások, vásárlás, fogyasztás és a lakásfelújítás, de sokan tervezik ebbõl a pénzbõl finanszírozni az utazásukat is. 15 százalék mondta, hogy más – jellemzõen szintén fogyasztási – kölcsön törlesztésére fordítja ezt a pénzt, míg 28 százalék tervez félrerakni a visszakapott összegbõl.

Hitelkiváltás-dömping jöhet?

Az elszámolás megmozgathatja a bankpiacot is: a megkérdezett élõ jelzálog-hitelszerzõdéssel rendelkezõk közül minden második válaszadó veszi fontolóra, hogy jelenlegi konstrukcióját egy kedvezõbbre cserélje. Ennek során a legtöbben (70 százalék) más pénzintézetek ajánlatait is megvizsgálják, 17 százalék pedig teljesen biztos abban, hogy nem marad jelenlegi bankja ügyfele.

„A Budapest Banknál az elszámolást követõen a forintosított jelzálog portfolió átlagos kamata piaci viszonylatban is nagyon kedvezõ (4,8 százalék). Hitelkiváltásra is kínálunk megoldást: Enyhítõ jelzáloghitelünk kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy azok, akik elégedetlenek jelenlegi konstrukciójukkal, más banknál fennálló jelzálog alapú hitelüket kedvezõbb kondíciójú hitelre cserélhessék. Bár a hitel díjmentes kiváltására a törvény által megszabott határidõ meglehetõsen rövid (az elszámolási értesítõ kézhezvételét követõ 30+60 nap), mindenképpen azt javasoljuk az érintetteknek, hogy nézzenek szét alaposan a hitelkiváltó ajánlatok között és hozzanak megfontolt döntést” – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetõje.