Magyarországon a lakások 72 százaléka - közel 3 millió lakás - biztosított 15 társaságnál, a múlt évi lakásbiztosítási díjbevétel 106 milliárd forintot tett ki - tette hozzá.

A lakásbiztosítási penetráció a kelet-közép-európai régión belül Magyarországon jónak mondható, néhány nyugat-európai országban viszont meghaladja a 90 százalékot.

Idén az elsõ negyedévben 10 ezer darabbal több lakásra volt biztosítás Magyarországon, mint egy éve - ismertette az adatokat Balla Tamás.

Az átlagdíjak a 2002-es 16 ezer forintról a múlt évben 28 910 forintra emelkedtek. A növekedést a biztosítók által vállalt többlet-szolgáltatások indokolják - vélte a bizottsági elnök.

Jelenleg 39 féle lakásbiztosítás köthetõ, valamennyiben szerepelnek a vihar, a jégverés, a felhõszakadás és a villámcsapás okozta károk. A villámcsapás okozta elsõdleges kár a direkt rongálás, a másodlagos kárt pedig a villám keltette indukció okozza. Az elõbbinél tavaly 72 ezer, az utóbbinál 80 ezer forint értékû kár jutott egy villámcsapásra Balla Tamás szerint.

Magyarországon egy négyzetkilométerre évi 3-5 villámcsapás jut. Ezek ellen villámhárítóval, valamint túlfeszültség védelemmel lehet védekezni - errõl Szedenik Norbert, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület villámvédelmi munkabizottságának elnöke beszélt a tájékoztatón. A túlfeszültség elérheti a 700 kilovoltot is, és már nemcsak az elektromos hálózaton, hanem az internet kábelen át is képes kárt okozni a berendezésekben - tette hozzá az elnök.