Az NGM szakmai osztálya lényegében egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyeket az alkuszszövetségek felvetettek az új biztosítási törvény (bit) kapcsán, s amelyek az FBAMSZ etikai szabályzatában is szerepelnek. Eszerint a törvény kiküszöbölné azt a csorbát, amely lényegében a nemzetközi szabályozás (IMD) elrontott fordításából ered, s a függõ és független biztosításközvetítõi kategória helyett az önálló és nem önálló kategóriát vezetné be úgy, hogy bevezetné az egységes független biztosításközvetítõi kategóriát, míg a többes ügynökök a jövõben vélhetõen a függõ biztosításközvetítõk között szerepelnek majd. Az alkuszszövetség szerint fontos lenne kimondani, hogy független biztosításközvetítõnek (fbk) csak az tekinthetõ, akinek megbízása az ügyféltõl származik.

Az NGM is azt javasolja, hogy a törvény mondja ki, hogy a független közvetítõk fõszabályként attól a biztosítótól jogosultak díjazásra, amely az ügyfél kockázatait elvállalja, ugyanakkor abban is teljes az egyetértés, hogy az ügyfél erre irányuló kérésére a közvetítõ köteles érdekeltségét - jutalékszintjét - az ügyfél számára feltárni.

Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke szerint a lakossági biztosításközvetítés terén bizonyos, hogy a jutalék alapú rendszer marad életben, díjalapon vélhetõen csak a vállalati vagyonbiztosítások terén fizetnek majd az alkuszoknak. Az FBAMSZ statisztikái szerint tavaly az alkuszcégek jutalékalapon 14,6 milliárd forint bevételre tettek szert, míg a díjalapú bevételek összege nem érte el a 600 millió forintot.