A stabilitási index egy százfokú skálán méri, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra, figyelembe veszi, hogy milyen lépéseket tennének annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve méri, hogy megítélésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetõséget.

A különbözõ társadalmi csoportok három negyedéves mozgóátlagát összehasonlítva kitûnik, hogy továbbra is a budapestiek, a 30 és 39 év közöttiek illetve a diplomások látják legstabilabban saját munkaerõpiaci helyzetüket. A 60 év felettiek, a legfeljebb 8 osztály végzettséggel rendelkezõk, az Észak-Magyarországon illetve a falvakban lakók, valamint a mezõgazdaságban illetve az erdõ- és vízgazdálkodásban dolgozók tekintetében az index az átlagnál jelentõsen rosszabb képet mutat. További érdekesség, hogy a legfeljebb szakmunkás végzettségûek munkaerõ-piaci stabilitásérzete alig marad el azokétól, akik szereztek érettségit. Az index 1 200 fõ személyes megkérdezésén alapul, a minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnõtt magyar népességet.