A felelõsségbiztosításról tartott kerekasztal beszélgetésen részt vett az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság tûzoltó dandártábornoka is, aki az elmúlt öt év változásai kapcsán elmondta, hogy a katasztrófavédelem nagy ívû változáson ment keresztül: a szervezeti struktúra 2010-ben, a katasztrófa idején nem volt megfelelõ a gyors fellépés, megelõzés szempontjából. Azóta új fõfelügyelõségek alakultak, a lakosság tájékoztatása, riasztása is javult, és az iparbiztonsági szakterület is fejlõdött. A létesítmények besorolása is megtörtént hazánk területén – mondta Bérczi László.

A biztosítási szakértõk azonban úgy érzik, hogy van még hova fejlõdnie a felelõsségbiztosítási piacnak, ahol az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint magától nem indult el semmi. Szombat Tamás szerint egyedül ott történt némi elõrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezõen elõírja a biztosítás megkötését. Szép eredmények egyedül a nagyvállalati szektorban figyelhetõk meg, a kkv-szektorban azonban még nem történt elõrelépés.

Hasonló véleményének adott hangot a Groupama Biztosító fõosztályvezetõje, Faragó-Szabó Flóra, aki szerint a környezetszennyezési fedezetek iránti érdeklõdés nem mutatott növekedést a cégek részérõl, ami továbbra is felveti a kérdést, hogy érdemes lenne kötelezõ felelõsségbiztosítást létrehozni.

A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor fontosnak nevezte, hogy az állami szervek ellenõrzési szerepe nõtt, ugyanakkor ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítõ védelemre.

Bérczi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy katasztrófavédelem feladata alapvetõen a kontroll, vagyis az OKF csak a szabályok betartásáért tud felelõsséget vállalni, ugyanakkor tudatosítani kell a vállalatokban, hogy tevékenységükkel okozhatnak károkat másoknak is, saját vagyonukon kívül is, amire a felelõsségbiztosítás jelenthet megoldást.

Alulbiztosítás: mi a helyzet a magyar vállalati szektorban?

Azzal a biztosítási szakértõk mindegyikre egyetértett, hogy a vállalati szektorban, különösen a kis- és közepes vállalkozások esetében igen jelentõs az alulbiztosítottság. Szombat Tamás szerint a limitek és fedezetek itt vállalhatatlanul alacsonyak. Felelõsségbiztosítások iránti igény elsõsorban abból fakad a magyar vállalatok körében, hogy szoros üzleti kapcsolatban állnak külföldi cégekkel, amelyek elvárják a biztosítás meglétét. A közvetítõk szerepe itt is nagyon fontos, azonban még nem látszik elõrelépés, márpedig a biztosítóknak és a közvetítõknek együttes feladata a vállalatok hozzáállásának megreformálása – véli az Aegon vezérigazgató-helyettese.

Hajas szerint kettészakadt a hazai piac: míg a kkv-k a minimumra törekednek, addig a nemzetközi beszállítók túlzott limiteket gerjesztenek. Középmezõnyt kellene kialakítani, ahol megfelelõ szintû védelem van, a biztosítók is megfelelõ veszélyközösséget tudnának létrehozni.

A Groupamánál az a tapasztalat, hogy ahol volt már felelõsségbiztosítási kárigény, azok a cégek keresik csak a komplex fedezeteket a cégek. Faragó-Szabó szerint ezen csak a tudatosság növelése, az oktatás segíthet, miközben a jogalkotónak, a jogszabály alkalmazónak számon kellene kérni a károkozásokat a felelõsökön.

Mennyire komplex a vállalatoknál a kockázatkezelés?

Hajas szerint ennek itthon még csak a csírái látszanak, inkább a nemzetközi szintû cégeknél történik teljes körû kockázatfelmérés. A magyar tulajdonú vállalatoknál maximum a vagyon biztonsága, kockázatainak kezelésére kezdenek el alkalmazni kollegákat.

Ahol ez jelen van, ott sem a biztosítás az elsõdleges kockázatkezelési megoldás Faragó-Szabó szerint ezen a területen is a közvetítõknek kellene kockázatmenedzseri szerepet betölteniük. Ami a termékek megfelelõségét illeti, azok a jelenlegi igényeknek megfelelnek, vannak is rajtuk károk, ami tehát védelmet is nyújt a megvásárlóknak. A penetráció növekedésével késõbb azonban a termékek is hozzáigazíthatók az igényekhez. Jelenleg ugyanis egyes kiugró limitekre nem egyszerû fedezetet elõteremteni, mivel piaci igényekre behatárolt termékpalettával rendelkeznek a biztosítók – tette hozzá a Groupama fõosztályvezetõje.

Ami a magánszemélyek felelõsségbiztosítását illeti, számos országban, például Németországban a szülõk egybõl megkötik azt gyermekük megszületésekor. Faragó-Szabó szerint itthon ez a termék csak nagyon szûk körben érhetõ el. A bírói gyakorlatban ugyanakkor egyre többször ítélnek meg felelõsségi kérdéseket, ami az igényeket is erõsítheti a jövõben ezen termékek iránt.

KGFB: romlanak a kárhányadok, emelkednek a díjak

Az Astra biztosító bedõlése az utóbbi hetekben ismét a kgfb-piac felé fordította a figyelmet, mint ahogy az is, hogy az átlagos tarifák emelkedésnek indultak. Hajas reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a normális kerékvágásba vissza fog térni a piac, hiszen a díjak csökkenése éveken keresztül rontotta a piacot. Véleménye szerint a hosszútávon gondolkodó cégek más utat fognak járni a jövõben, és az ügyfelek sem kizárólag ár alapján fognak dönteni.

Ennek némiképp ellentmondó véleményének adott hangot Szombat Tamás, aki szerint az ügyfelek részérõl még nem látszik a tudatosság, egyelõre még mindig csak a díj alapján döntenek. A piacon keletkezett lyukat hosszú ideig fog tartani befoltozni, miközben az ASTRA ügye kapcsán el kell gondolkodniuk a felügyeletnek is – tette hozzá az Aegon vezérigazgató-helyettese.

Növekedésben bíznak a biztosítók

Ahhoz, hogy a felelõsségbiztosítási piac középtávon növekedni tudjon, a vállalatokban és a lakosságban is tudatosságot kellene kialakítani, hogy a megfelelõ fedezeteket válasszák maguknak. Faragó-Szabó szerint a kárgyakoriság és a kárösszeg emelkedése is a tudatosságot növeli, de a gazdasági növekedésnek köszönhetõen is 25 milliárdos felelõsségbiztosítási piac jöhet létre 3 év múlva, a jelenlegi 20,6 milliárdos piachoz képest.

Szombat Tamás szerint az igények szintjén kell megjelenjen a kockázatkezelés, amiben a biztosítóknak edukációs feladata van. A növekedés lehet komoly, ha kötelezõen elõírnak még bizonyos iparágakban felelõsségbiztosítás megkötését. Összességében azonban az Aegon is 24-25 milliárdos piacot vár ezen a távon.
A Generali igazgatója ennél valamivel csekélyebb, az inflációt 2-3%-kal meghaladó növekedésre számít.