A Századvég Alapítvány eddig két kutatást készített a MABISZ megbízásából. Az egyiket 2015 tavaszán, ami egy általános kutatás volt: a lakosság biztosítókkal, biztosításokkal kapcsolatos attitûdjét igyekezett felmérni. A legfrissebb, õszi kutatás az egészségbiztosításokat vizsgálta.

Az eredményeket Hígvégi Áron, közvélemény- és piackutatási igazgató mutatta be. Ezek alapján a biztosítókkal szembeni bizalom alapvetõen pozitív, a pénzügyi szektoron belül az elsõ helyen állnak a biztosítók. A tavaszi felmérésben résztvevõk átlagosan 4-féle biztosítási terméket tudtak spontán említeni (lakás, élet, kgfb, baleset). Az is kiderült, hogy saját bevallásuk szerint a háztartásukban élõk átlagosan 3-4 féle biztosítással rendelkeznek.

A szeptember-októberben végzett országos kutatásban 1000 fõ vett részt, akiket telefonon kérdeztek meg, továbbá 3 fókuszcsoportos vizsgálatot is végeztek. Ebbõl kiderült, hogy alapvetõen kritikusak vagyunk az egészségügyi rendszerrel szemben, de a háziorvosokban, rendelõkben, állami kórházakban megbízunk.

Azt is megkérdezték, hogy miken javítanának leginkább az egészségügyben. Ebbõl az derült ki, hogy elsõsorban a mûszerek korszerûsítése, az orvosok ápolók számának növelése, a várólisták csökkentése terén látnak sürgõs tennivalót az emberek, míg a hálapénz elvárása illetve betegekkel való bánásmód a legkevésbé zavarja õket.

A többség ugyan problémaként értékeli a hálapénzt, de egyfajta „szükséges rosszként” tekint rá, mégis a lakosság 74%-a fizetett már valaha. A 40-60 év közöttiek, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelmûek azok, akik hajlamosabbak fizetni hálapénzt.

A kutatás arra is kiterjedt, hogy mekkora az önkéntes fizetési hajlandóság egyes kiegészítõ szolgáltatásokért: például a gyorsabb idõpont, jobb körülmények, kevesebb várakozás, szabad orvosválasztás, ellátás megszervezése, stb iránt. Ebbõl az derült ki, hogy a 39-59 évesek, magasabb iskolai végzettségûek, a jobb anyagi helyzetben lévõk hajlandóak lennének fizetni ezekért, illetve, akiknek volt konkrét tapasztalata az elmúlt években az egészségügyben.

A lakosság fele- fele fizetne inkább eseti jelleggel, illetve havi rendszerességgel kiegészítõ egészségbiztosításért, méghozzá maximum havonta átlag 6894 forintot. A felmérésben résztvevõk 83%-a már most is rendszeresen költ egészségére, átlagosan 8857 forintot havonta.