Munkanélküliségi biztosítások: kevesen tudják, hogy mikor fizet!
2011.09.21
A Pénzügyi Békéltetõ Testület (a továbbiakban: PBT), amelynek feladata a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, és a fogyasztói jogok hatékony érvényesítésének biztosítása, a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosításokat érintõ jogviták általánosítható tapasztalatai alapján jelzéssel élt a Felügyelethez, mely jelzés alapján a Felügyelet a következõkre hívja fel a közvélemény figyelmét.

A munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosítások — amelyek különféle hitelek (jelzálog-alapú hitel, személyi kölcsön, hitelkártya stb.) mellé köthetõek — döntõ többségükben csoportos biztosítások. A két szerzõdõ fél a bank és a biztosító, az ügyfél biztosítottként lép a szerzõdésbe, csatlakozási nyilatkozattal.

Ezen biztosítások alapján a biztosító jellemzõen arra vállal kötelezettséget, hogy az adós keresõképtelensége vagy munkanélkülisége esetére — meghatározott idõtartamra (általában 6-12 hónapra) — átvállalja a biztosítottól a törlesztõ részletek fizetését, azaz az adós helyett ebben az idõszakban a biztosító teljesít a banknak.

Kevésbé ismert, hogy a munkanélküliségi kockázatot is magában foglaló törlesztési biztosítások túlnyomó többségében a biztosító kockázatviselése a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére csak akkor terjed ki, ha a megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére a szerzõdési feltételekben meghatározott okok valamelyike miatt kerül sor.

Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszûnésének idõpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik. A Munka Törvénykönyve a közös megegyezés kapcsán nem kívánja meg, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének indokát belefoglalják a megállapodásba, ezért a munkaviszony megszüntetésének indoka ezen megállapodásokból jellemzõen hiányzik.

A törlesztési biztosítások jelentõs része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszûnésére, ha az errõl szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül a közös megegyezés indoka (a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszûnése vagy a munkavállaló tartós keresõképtelensége).

A fentiekre figyelemmel azokban az esetekben, amikor a fogyasztó rendelkezik munkanélküliség kockázatra is kiterjedõ hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történõ megszüntetésére a fentebb említett okokból kerül sor, célszerû a közös megegyezésrõl szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését (ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget).

A fentiekben foglaltak figyelembe vétele a fogyasztó számára azzal az elõnnyel jár, hogy törlesztõ részleteinek további fizetése zökkenõmentes lesz, és megelõzhetõ az esetleges késõbbi pénzügyi jogvita kialakulása is.