Az ONYF statisztikái szerint Magyarországon 2015 júniusában 2 millió 22 ezer nyugdíjas élt. A népességen belül is egyre nõ majd az idõsek aránya a következõ évtizedekben: az Európai Bizottság elõrejelzése szerint már 2060-ban két munkaképes korú (15-64 éves) ember jut majd egy 65 évnél idõsebb, nyugdíjas korban lévõ emberre, szemben a mai néggyel. Ez azt jelenti, hogy az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megduplázódik.

Az Európai Bizottság nemrég közzétett tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét, miközben a 80 évesnél idõsebbek számaránya a duplájára nõ. A várható élettartam növekedése természetesen örömteli, mindez azonban a mainál is nagyobb anyagi terhet ró majd a szendvicsgenerációra, azaz arra a 30-60 éves korosztályra, amelynek tagjai miközben gyerekeiket támogatják, idõsödõ szüleikért is felelõsséget vállalnak. Miközben egy negyvenes évei elejéhez közelítõ pár még rengeteget költ óvodás vagy iskoláskorú gyerekei jövõjének megalapozására, a már nyugdíjba vonult szülõket is támogatni kénytelen. Ez az állapot akár évtizedekig is fennmaradhat, miközben saját távoli jövõjük sem biztosított.

A várható demográfiai folyamatok ismeretében ugyanis nem meglepõ, hogy a következõ évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog, hiszen egyre kevesebb aktív keresõ fog eltartani egyre több nyugdíjast. Sikeresek így az öngondoskodásra építõ egyéni stratégiák lehetnek.

A nyugdíjas évekre való felkészülés minden bizonnyal egyre többek számára válik ugyanolyan alapvetõvé, mint a lakás-elõtakarékosság családalapítás elõtt, vagy az élet-, a baleset-, valamint az egészségbiztosítás. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a jóléti államok teremtette hamis biztonságérzet megszûnjön, és mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, hogy a rendszer fenntarthatatlan. Pszichológusok szerint a sikerhez szükséges egyik legfontosabb alapelv a hosszútávra tervezés, valamint az, hogy képesek legyünk modellezni, mi vár ránk a következõ évtizedekben, ha nem hagyunk fel bevett szokásainkkal – legyen szó a dohányzásról vagy éppen a takarékoskodás elmulasztásáról. Az igazán sikeres emberek pedig nem csupán modellezni tudják ezt, hanem változtatni is képesek. Ráadásul miközben huszonévesen nehéz elképzelni, mekkora könnyebbség 65 fölött, ha az állami nyugdíjat kiegészítendõ fix havi összeg érkezik, az elsõ lakástakarék vagy életbiztosítás lejártakor érkezõ összeg után már nem az.

Jelenleg az összes magyarországi háztartás több mint háromtizede nyugdíjas háztartás. A 2013-es adatok tanúsága szerint a nyugdíjasok egy fõre jutó éves nettó jövedelme mindössze 1 millió 157 ezer forint volt, egy fõre jutó fogyasztási kiadásuk pedig 978 ezer forint.

Jelenleg a magyar háztartások teljes jövedelmének negyedét a nyugdíj- és egyéb nyugdíjjellegû ellátások adják. Az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összege 2015 júniusában 119 ezer forint volt. A jelenlegi nyugdíjasok mindössze két százaléka rendelkezik nyugdíja mellett bármilyen egyéb kiegészítõ forrással, amihez nyúlhat. És bár az NN Biztosító felmérése szerint az elmúlt hónapokban emelkedett azok aránya, akik nyugdíj célra takarítanak meg, a minimum havi nettó 120 ezer Ft jövedelemmel rendelkezõ 20-65 éves aktívak között a nyugdíjbiztosítások elterjedtsége még mindig csak 6%.

NN Nyugdíjkosár

Az NN Biztosító szakemberei most új kalkulációval álltak elõ, NN Nyugdíjkosár néven. E kalkuláció szerint, mely az Európai Unió nyugdíj-progózisán alapul, ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3%-át teszik ki, 2050-re azonban ez az un. helyettesítési ráta 65,5%-ra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett induló nyugdíj, amely 132 ezer forint, 104 ezerre csökken az század közepére, az inflációval nem számolva. Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak mindössze 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel késõbb ez az arány 83, 2050-re pedig 79 százalékra csökken. Azaz a mostani negyveneseknek nem csupán aktív korban megszokott életszínvonalukhoz, hanem a mostani nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentõs mértékben meg kell majd húzniuk a nadrágszíjat. Ez azt jelenti, hogy a szükséges élelmiszereknek, gyógyszereknek és egyéb termékeknek, szolgáltatásoknak csak egyre kisebb hányadát lesz képes kifizetni egy jövendõ nyugdíjas.

Nyugdíjasok: mást, másként

Márpedig a nyugdíjasok fogyasztási kosaráról készített mutató már ma is arról árulkodik, hogy nehéz döntéseket kell meghozniuk. Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasoknak havi bevételük nagyobb arányát kell élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyre fordítani, kiadásaik között pedig minden más háztartásénál magasabb a rezsi aránya. Azaz elsõsorban elsõdleges szükségleteik kielégítésére elég csak nyugdíjuk. Jellemzõ, hogy nem csupán számszerûen, de arányaiban is kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, ruházkodásra. Közlekedési kiadásaik ugyanakkor jelentõsen elmaradnak az átlagtól. Kérdés, hogy a jövõben a tovább szûkülõ nyugdíjas fogyasztási kosárral milyen kiadásaikat tudják tovább csökkenteni.

A KSH évente aktualizálja fogyasztói kosarát. Számításaik szerint tavaly legnagyobb súllyal – több mint 27 százalékkal – a szolgáltatások szerepeltek a nyugdíjasok kiadásai között. A második kategóriát az élelmiszerek adták: ezek éppen a fogyasztói kosár negyedét tették ki. A toplista harmadik helyére az egyéb cikkek és üzemanyagok csoportja került közel 20 százalékos súllyal. Ezt a 11 százalékot adó háztartási energia, a 8 százalékos súllyal szereplõ szeszesitalok és dohánytermékek, majd a tartós fogyasztási cikkek (6 százalék) követték. A fogyasztói kosár legkisebb hányadát – kevesebb, mint 2 százalékot – a ruházkodási termékek adták.

Közben a lakossági fogyasztói kosárban a szolgáltatások a nyugdíjasokéhoz hasonló súllyal voltak jelen 2014-ben csakúgy, mint az élelmiszerek, valamint az egyéb cikkek és üzemanyagok. A súlya szerint negyedik legjelentõsebb csoport itt azonban 9,5 százalékkal a szeszesitalok és dohánytermékek voltak a háztartási energia elõtt. Az adatokból az derül ki, hogy tartós fogyasztási cikkekre a lakosság egésze megközelítõleg ugyanannyit – azaz 6 százalékot – költ, mint a nyugdíjasok, ruhára azonban 3,3 százalékot.

A megoldás a nyugdíjbiztosítás

Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy egy most 30 éves embernek, ha szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idõs napjaira, havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még késõbb hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Az NN Biztosító szakemberei megnézték azt is, mekkora összeget kellene megtakarítani azoknak, akik nem csupán az átlagnyugdíj szintjére szeretnék emelni azt a havi összeget, amibõl gazdálkodhatnak, hanem ennél magasabb életszínvonalra vágynak. Annak a most 30 éves embernek, aki 207 ezer forintos nyugdíjat szeretne kapni havonta (az állami ellátást és a Motiva nyugdíjbiztosításból származó járadékot kombinálva), 17 ezer forintot kellene Motiva Nyugdíjbiztosítás révén félretenni. Ha 10 évig még halogatja a döntést, a kezdõösszeg már 34 000 forintra nõ, újabb tíz év halogatás után, ötven évesen kezdve pedig 83 000 forintra. Megéri tehát minél elõbb belevágni.

A nyugdíjbiztosítás elõnye egyébként korántsem merül ki az adójóváírásban, a Motiva ugyanis emellett garantálja a lejárati összeget, egyszerûen – azaz orvosi vizsgálat nélkül – megköthetõ. A szerzõdõ és a biztosított személye eltérhet, azaz bárki gyermekeinek is megkötheti, a díjfizetés összege pedig növelhetõ.