Romániában átfogó jogszabályi reformmal új alapokra helyezték a kötvénytulajdonosok védelmét biztosító intézményrendszert. A parlament által elfogadott, majd 2025. december 3-án kihirdetett törvénymódosítás gyökeresen átalakítja a Policyholders’ Guarantee Fund (FGA) működését, és újradefiniálja a biztosítottak, a biztosítók és az állam közötti viszonyt válsághelyzetek idején.
A jogszabály történetében először kötelező határidőket vezet be a kárigények elbírálására és kifizetésére. Az FGA-nak a jövőben legfeljebb három hónapon belül döntést kell hoznia a kifizetési igényekről, majd hasonló időn belül teljesítenie kell a kártérítést. A határidők túllépése immár nem adminisztratív következmény, hanem szankcionálható jogsértés, amely késedelmi kamatot von maga után. Ez különösen jelentős egy olyan piacon, ahol a biztosítók csődjei során a kifizetések elhúzódása szinte rendszerszintű problémává vált.
Megszűnik az általános kártérítési plafon
Az egyik legérzékenyebb változás a kártérítési limiteket érinti. A törvény eltörli a korábbi, egységes 500 ezer lejes felső határt, és egy a biztosítottak számára kedvezőbb rendszert vezet be. Az új szabályozás szerint az FGA a fizetésképtelenné vált biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (MTPL / RCA) maximális felelősségi határáig téríti meg a károkat.
Ez a limit nem rögzített összeg: mindig a baleset helye szerinti ország jogszabályi maximuma és az adott biztosítási szerződésben szereplő összeg közül a magasabb érték az irányadó. A megoldás összhangban áll az uniós előírásokkal, és súlyos esetekben döntő különbséget jelenthet a teljes kártalanítás és a jelentős fedezetlenség között. A román MTPL-szabályok jelenleg eseményenként több mint 6,07 millió eurós fedezetet írnak elő személyi sérülés vagy haláleset esetén, illetve 1,22 millió eurót dologi károkra.
Emberközpontúbb prioritások és szélesebb védelem
A reform új szemléletet hoz az FGA prioritáskezelésében is. A törvény kifejezetten elismeri azokat az eseteket, amelyek erkölcsi szempontból sürgősséget igényelnek. Előnyt élveznek többek között a közúti balesetben elhunyt kiskorúak örököseinek igényei, a munkaképességüket elvesztő károsultak, valamint a járadékra jogosultak kérelmei. Ez a megközelítés a jogalkotó szándéka szerint emberibbé teszi az eddig szigorúan technikai jellegű eljárásokat.
Intézményi szinten a törvény újradefiniálja az FGA kapcsolatát a belföldi és más uniós biztosítókkal. A védelem olyan felszámolási helyzetekre is kiterjed, amelyek nem feltétlenül klasszikus fizetésképtelenséghez kapcsolódnak, ami különösen fontos a komplex, multinacionális biztosítócsoportokkal jellemzett piacon. Emellett megerősödik az együttműködés más EU-tagállamok garanciaalapjaival, beleértve a határon átnyúló kárigények rendezését is.
Új pénzügyi eszközök és erősebb elszámoltathatóság
A törvény jelentős újdonsága, hogy kivételes helyzetekben az FGA állami garanciával hitelt vehet fel a kormánytól, ha saját forrásai nem elegendőek. Ezzel az állam formálisan is a végső hitelező szerepébe lép a garanciarendszer mögött. Az alap emellett jogosult reálisan viszontbiztosításhoz hasonló megállapodásokra, valamint bevételtermelő szolgáltatások nyújtására, például kárfelmérésre.
A reform másik kulcspillére a fegyelem és az elszámoltathatóság erősítése. A szankciók immár nemcsak a biztosítókra és azok vezetőire, hanem magára az FGA-ra és annak irányítására is kiterjednek. A biztosítók esetében a bírságok elérhetik az 500 ezer lejt, míg az FGA-t is büntetés sújthatja, ha túllépi a törvényben rögzített határidőket. Ez világossá teszi: a kötvénytulajdonosok védelme jogi kötelezettség, nem pedig mérlegelés kérdése.
Európai szintű integráció felé
Az új szabályozás egyértelműbb fogalmi kereteket is teremt, pontosan meghatározva többek között az MTPL-károsultak körét, a közvetlen és közvetett hitelezők közötti különbséget, valamint a határon átnyúló térítések rendjét. Ezek a tisztázások jelentősen csökkentik az értelmezési bizonytalanságokat.
Összességében a jogszabály az FGA-t egy passzívan reagáló intézményből olyan eszköztárral rendelkező szervezetté alakítja, amely képes mérsékelni a biztosítói csődök legsúlyosabb következményeit, és szervesen illeszkedik az európai kötvénytulajdonosi védelmi rendszerbe. A törvényt Románia államfője, Nicușor Dan írta alá, miután azt a parlament 2025. november 12-én elfogadta.