A Fairer Finance nevû fogyasztói érdekvédelmi csoport által megvizsgált biztosítási dokumentumok egyike sem érthetõ a felnõtt brit lakosság mintegy 16%-a számára. A biztosítási szerzõdések kisbetûs részeinek harmadát pedig mindössze a diplomával rendelkezõk számára felfogható.

A kutatásban több mint 280 banki és biztosítási dokumentumot vizsgáltak meg, amibõl kiderül, hogy egy 11 éves olvasási képességeinek nem felelnek meg ezek a szövegek, márpedig a felnõtt brit lakosság 16%-a mindössze ilyen szintû képességekkel rendelkezik.

A jelentés szerint a pénzügyi zsargon nem megértése a brit fogyasztóknak évi mintegy 21 milliárd fontba kerül, ami felnõttenként évi 428 fontot jelent. A rosszul, túl bonyolultan megfogalmazott szerzõdési feltételek és tájékoztatók emellett a bankok és biztosítók számára is rossz üzletet jelentenek, hiszen az ügyfelek nagyobb eséllyel lesznek csalódottak a termékben vagy a szolgáltatóban. Az egyértelmû megfogalmazás és kommunikáció tehát mindkét fél érdeke – állítja a Fairer Finance.

A Brit Biztosítók Szövetsége (ABI) a kutatás kapcsán elmondta, hogy a szigetország biztosítóinak mindegyikre arra törekszik, hogy az ügyfelek számára világos és átlátható dokumentumokkal dolgozzon. Az ABI ugyanakkor az ügyfeleknek is azt tanácsolja, hogy olvassanak el mindent, amit biztosítójuktól kapnak, és ha valami nem világos, beszéljék meg velük.

Mit jelent a túl bonyolult?

A felmérés során egy kevéssé ismert képletet, az úgynevezett Flesch-Kincaid tesztet alkalmazták annak eldöntésére, hogy mennyiben érthetõek a vizsgált pénzügyi dokumentumok.

A Flesch-féle olvashatósági pontszám az alábbi képlet alapján számítható ki:

206.835 – (1,015 x ASL) – (84,6 x ASW)

ahol: ASL = átlagos mondathossz (a szavak száma osztva a mondatok számával), ASW = átlagos szavankénti szótagszám (a szótagok száma osztva a szavak számával).

Brit jogászok szerint ez a teszt hatékony eszköz lehetne annak bizonyítására, hogy egy adott dokumentum igazságtalanul lett megszövegezve, ami ügyfélpanaszok bírósági kezelésében is használható lenne.

Az Egyesült Államokban a Flesch-Kincaid tesztet széles körben alkalmazzák, iskolai osztályok alapján analizálva és besorolva a szövegeket. A legtöbb tagállamban a biztosítók kötelesek olyan dokumentumokat írni, melyek pontszáma nem magasabb egy 9. osztályos tanuló (14-15 éves) megértési szintjénél.

A brit pénzügyi szabályozó hatóság (Financial Conduct Authority) is tisztában van vele, hogy a fogyasztók nem értik a pénzügyi dokumentumokat, ezért jelenleg vizsgálják az amerikai és az ausztrál gyakorlatot, és a konzultációt folytatnak a piac szereplõivel is, melynek eredményeirõl várhatóan 2016 elején fognak majd beszámolni.