A hitelminõsítõ szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) már kijelentette, hogy a Szolvencia II szabályozás szerinti kockázati tõketartalékok számításához használt belsõ modellek esetében figyelembe kell venni a szuverén kockázatokat is. Az EIOPA elnöke ugyanakkor egy múlt heti beszédében azt is elmondta, hogy ezt a szabályozást valószínûleg kiterjesztik a standard modellekre is, ami az összes biztosítót érintené. A Fitch szerint ez egy igen komplex lépés lenne, aminek a teljes pénzügyi szektoron belül konzisztensnek kellene lennie.
A Fitch álláspontja szerint a szuverén kockázatok standard modellbe építése igen hosszú idõt venne igénybe. A szabályozói arbitrázs elkerülése érdekében, vagyis hogy a belsõ modellt használó biztosítók ne kerüljenek hátrányba a standard modellt használókkal szemben, a hitelminõsítõ azt javasolja a szabályozóhatóságok számára, hogy kiegészítõ szabályokat vezessenek be a standard formulát használó biztosítókkal szemben, olyankor, amikor a szuverén kockázatok jelentõsek lehetnek.
A biztosítók államkötvényekkel szembeni kitettsége jellemzõen a hazai államadósság esetében koncentrálódik a Fitch szerint. Az olasz biztosítók, illetve a nagy olaszországi leányvállalatokkal rendelkezõ biztosítók lehetnek a leginkább kitettek a szuverén kockázatoknak, mivel õk relatíve jelentõs államkötvényt tartanak, azok viszonylag magas hozama miatt – állítja a hitelminõsítõ.
Az olasz államkötvények BBB+ minõsítése alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat-európai országé, ami vélhetõen nagyobb kockázati súlyozást eredményezne az új szabályok szerint a tõkekövetelmények megállapításakor.
A jelentõs európai biztosítók közül a Generali, az Aviva és az Allianz rendelkezik a legjelentõsebb olasz kitettséggel, õk azonban nem a standard formulát használják majd a Szolvencia II életbelépésekor. Spanyolország hitelminõsítése szintén BBB+, azonban a Fitch szerint itt sokkal kisebb a biztosítási piac, és annak szuverén kitettsége is.
Az egyelõre még nem ismert, hogy milyen tõkekövetelmények vonatkoznának az állampapírokra az új szabályozás szerint, de a Fitch azt feltételezi, hogy mindenképp alacsonyabb, mint egy azonos besorolású vállalati kötvényre. Az is valószínû, hogy a szabályozás az egy-egy állammal szembeni túlzott koncentrációra igyekszik majd összpontosítani, így a megfelelõen diverzifikált állampapír portfolióra kisebb tõkekövetelmény vonatkozna.