A növekedés leginkább a kötvényeknél – ezen belül is fõként az állampapíroknál – és a befektetési alapoknál csapódott le, ami a megtakarítók elõnyére erõsítette a versenyhelyzetet a piacon. Az alapkezelõk olyan új termékekkel jöttek ki, mint az EHO-mentes állampapír alapok, vagy az árfolyamvédelmet nyújtó vegyes alapok. Emellett bõvült a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások köre is, így például számos befektetési alap már a futamidõ alatt is több alkalommal fizet a megtakarítók számára, miközben a szakértõi tanácsadásra, a portfólió-építési és adóoptimalizálási javaslatokra is egyre inkább igényt tartanak az ügyfelek – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelõ befektetési igazgatója.

A befektetési alapok legfõbb vetélytársa, a lakossági állampapírok esetében elsõsorban a prémium árazás és a legnagyobb disztribúciós hálózat jelentett kedvezõ feltételeket a megtakarítók számára – tette hozzá a szakember.

A fõ trend, azaz a lakossági megtakarítások bõvülése 2016-ban is folytatódhat, amit a növekvõ jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése támogat. „Ami a befektetési alap piacot illeti, arra számítunk, hogy az MNB szándékai szerint jövõre is fennmaradó alacsony kamatkörnyezet fenntartja a befektetési alapok iránti keresletet, miközben a lakossági állampapírok is folyamatos versenyt támasztanak” – tájékoztatott Horváth István.

A megtakarítók viselkedése szempontjából a pénzügyi tudatosság erõsödése lehet a jellemzõ irány. A tbsz már most „beláthatóvá” teszi sok megtakarítónak a 3-5 éves idõtávot, emellett azonban az adóoptimalizálás és a befektetési szakértõk által aktívan kezelt alapok iránti erõsödõ igény is megfigyelhetõ a hazai megtakarítók körében. „A lakossági befektetõk pénzügyi tájékozottságát és tudatosságát támogatja majd a pénzügyi eszközökre vonatkozó európai uniós MiFID irányelv 2017-tõl életbelépõ módosítása (MiFID 2) is, amely az eddigieknél is részletesebb tájékoztatást ír elõ a szolgáltatók részére” – hangsúlyozta ki a szakember.