A mesterséges intelligencia gyors térnyerésével a kiberfenyegetések új szintre léptek: a támadások nemcsak gyakoribbak, hanem kifinomultabbak is lettek, miközben az üzleti biztosítási fedezetek gyakran nem követik a digitális kockázatok növekedését.

Egy friss globális jelentés szerint a cégek mindössze 30%-a rendelkezik kiberbiztosítással, a vezetők jelentős része pedig nincs tisztában azzal, mit fed pontosan a meglévő szerződésük. A középvállalatok különösen veszélyeztetettek: ezek tették ki az előző év kárigényeinek zömét, miközben jellemzően nem végeznek rendszeres kockázati szimulációkat sem.

A CrowdStrike hiba következtében bekövetkezett nemzetközi szolgáltatáskiesés példája megmutatta, mennyire sérülékenyek a globális digitális rendszerek. Egyetlen szoftveres hiba elegendő ahhoz, hogy kritikus hálózatok álljanak le, ez újragondolásra készteti a biztosítási piac szereplőit.

Miközben a kockázatok gyorsan nőnek, a biztosítási fedezetek gyakran lemaradnak. Az információs eszközök ma már jóval értékesebbek, mint a hagyományos tárgyi vagyon, a cégek viszont ennek ellenére még mindig inkább a fizikai infrastruktúrájukat biztosítják.

A piacon sürgetővé vált az innováció, a fedezeti rések csökkentése és a kiberbiztosítási termékek átláthatóságának javítása. A viszontbiztosítás kulcsszerepet játszik ebben: a biztosítók a díjak 40–50%-át ilyen formában adják tovább, a piac fejlődését pedig új megoldások – például parametrikus termékek vagy kiberkatasztrófa-kötvények – is támogatják.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális fenyegetettség mértéke meghaladja a hagyományos kockázatokat, mégis: a szervezetek többsége továbbra is alulbiztosított. Az Aon kutatása szerint a döntéshozók tisztában vannak a helyzet súlyosságával, de a biztosítási fedezetek értéke és szerepe még mindig alulértékelt.

A megoldás kulcsa a proaktív kockázatkezelés, az oktatás és a kis- és középvállalkozások szélesebb körű bevonása – mert a digitális valóság ma már minden iparágra kockázatot jelent.