 Egy ma, 65 évesen nyugdíjba vonuló magyar állampolgár átlagosan 16 évet él, míg a 60-as években még csak 13 évre számíthatott, de 2050-re már 18 évet jósolnak a demográfusok. Vajon örülni lehet a várható élettartam növekedésének, vagy csak terhet jelent majd, tekintve, hogy az állami nyugdíjrendszerekre nehezedõ nyomás egyre nagyobb?
Egy ma, 65 évesen nyugdíjba vonuló magyar állampolgár átlagosan 16 évet él, míg a 60-as években még csak 13 évre számíthatott, de 2050-re már 18 évet jósolnak a demográfusok. Vajon örülni lehet a várható élettartam növekedésének, vagy csak terhet jelent majd, tekintve, hogy az állami nyugdíjrendszerekre nehezedõ nyomás egyre nagyobb?A nyugdíjrendszerek világszerte egyre nagyobb átalakuláson mennek keresztül, olyannyira, hogy még maguk szakértõk is nehezen igazodnak el közöttük. Az Allianz egy interaktív világtérképen jeleníti meg azt a rengeteg, nyugdíjrendszerrel kapcsolatos információt, amint különféle adatbázisaiból rendezett egybe. A nyugdíj-atlasznak a PROJECT M nevet adta a biztosító.
A felhasználók részletes elemzéseket tudnak létrehozni az atlasz segítségével a különbözõ országok, illetve idõszakok összehasonlításával, bemutatva a növekvõ várható élettartam nyugdíjrendszerekre gyakorolt hatását. Ezen kívül választ találhatnak olyan kérdésekre is, hogy pénzügyileg mennyire fenntartható egy adott ország nyugdíjrendszere, vagy hogy megfelelõ nyugdíjat képes-e biztosítani az állampolgárok számára.
Az atlasz összeállításához számos kutatást, többek között az Allianz Nyugdíj Fenntarthatósági Indexét (PSI) is felhasználták, amely a világ nyugdíjrendszereit, illetve az azokat érintõ reformokat, a demográfiai trendeket, az államháztartás állapotát, a nyugdíjrendszerek szerkezetét vizsgálja.
Hazánk a 2014-es nyugdíj-fenntarthatósági listában ugyanúgy a 32. helyen végzett, mint a legutóbbi, 2011-es PSI-mérésben. A jelentés azt is megállapította, hogy Magyarországnak – csakúgy, mint Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak - a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát fenyegetõ, növekvõ kockázatokkal kell szembenéznie, mivel kimerítették második pilléres nyugdíjfinanszírozási forrásaikat. A csökkentett források ezután nem feltétlenül lesznek elegendõk az alacsony állami nyugdíjak kiegészítésére, amire eredetileg szánták õket. Ez növeli a szegénységi küszöb alá kerülés kockázatát, amelynek esetén az államnak pénzügyi terhet generáló jóléti segélyt kell nyújtania az érintetteknek.
A világtérkép tartalmazza az Allianz Nyugdíj Megfelelõségi Indexét (RIA) is, amely a nyugdíjak forrásait – állami, vállalati és magánnyugdíj, pénzügyi eszközök és ingatlanok – értékeli. Ezen felül az öregségi kiadásokra, például orvosi ellátás költségeire is különös hangsúlyt helyez a tanulmány.
A világ országaiban mindenütt a nyugdíjrendszer három pillérének kiegyensúlyozására törekszenek, azonban a folyamat mindenütt eltérõ ütemben zajlik. A nyugdíj-elõtakarékossági rendszerek mindenütt a szolgáltatással (DB) meghatározott felõl a befizetéssel meghatározott (DC) rendszerek felé tolódnak el.
A térkép alapján hazánk azon országok közé tartozik, ahol a nyugdíjalapok vagyona a GDP kevesebb, mint 10%-át teszi ki, amely nagyrészt DC alapokban található. A PSI indexben a 32. helyet, a RIA indexben a 9. helyet foglaltuk el 2014-ben.
