Interaktív térképen a világ nyugdíjrendszerei
2015.12.14
Egy ma, 65 évesen nyugdíjba vonuló magyar állampolgár átlagosan 16 évet él, míg a 60-as években még csak 13 évre számíthatott, de 2050-re már 18 évet jósolnak a demográfusok. Vajon örülni lehet a várható élettartam növekedésének, vagy csak terhet jelent majd, tekintve, hogy az állami nyugdíjrendszerekre nehezedõ nyomás egyre nagyobb?

A nyugdíjrendszerek világszerte egyre nagyobb átalakuláson mennek keresztül, olyannyira, hogy még maguk szakértõk is nehezen igazodnak el közöttük. Az Allianz egy interaktív világtérképen jeleníti meg azt a rengeteg, nyugdíjrendszerrel kapcsolatos információt, amint különféle adatbázisaiból rendezett egybe. A nyugdíj-atlasznak a PROJECT M nevet adta a biztosító.

A felhasználók részletes elemzéseket tudnak létrehozni az atlasz segítségével a különbözõ országok, illetve idõszakok összehasonlításával, bemutatva a növekvõ várható élettartam nyugdíjrendszerekre gyakorolt hatását. Ezen kívül választ találhatnak olyan kérdésekre is, hogy pénzügyileg mennyire fenntartható egy adott ország nyugdíjrendszere, vagy hogy megfelelõ nyugdíjat képes-e biztosítani az állampolgárok számára.

Az atlasz összeállításához számos kutatást, többek között az Allianz Nyugdíj Fenntarthatósági Indexét (PSI) is felhasználták, amely a világ nyugdíjrendszereit, illetve az azokat érintõ reformokat, a demográfiai trendeket, az államháztartás állapotát, a nyugdíjrendszerek szerkezetét vizsgálja.

Hazánk a 2014-es nyugdíj-fenntarthatósági listában ugyanúgy a 32. helyen végzett, mint a legutóbbi, 2011-es PSI-mérésben. A jelentés azt is megállapította, hogy Magyarországnak – csakúgy, mint Lengyelországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak - a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát fenyegetõ, növekvõ kockázatokkal kell szembenéznie, mivel kimerítették második pilléres nyugdíjfinanszírozási forrásaikat. A csökkentett források ezután nem feltétlenül lesznek elegendõk az alacsony állami nyugdíjak kiegészítésére, amire eredetileg szánták õket. Ez növeli a szegénységi küszöb alá kerülés kockázatát, amelynek esetén az államnak pénzügyi terhet generáló jóléti segélyt kell nyújtania az érintetteknek.

A világtérkép tartalmazza az Allianz Nyugdíj Megfelelõségi Indexét (RIA) is, amely a nyugdíjak forrásait – állami, vállalati és magánnyugdíj, pénzügyi eszközök és ingatlanok – értékeli. Ezen felül az öregségi kiadásokra, például orvosi ellátás költségeire is különös hangsúlyt helyez a tanulmány.

A világ országaiban mindenütt a nyugdíjrendszer három pillérének kiegyensúlyozására törekszenek, azonban a folyamat mindenütt eltérõ ütemben zajlik. A nyugdíj-elõtakarékossági rendszerek mindenütt a szolgáltatással (DB) meghatározott felõl a befizetéssel meghatározott (DC) rendszerek felé tolódnak el.

A térkép alapján hazánk azon országok közé tartozik, ahol a nyugdíjalapok vagyona a GDP kevesebb, mint 10%-át teszi ki, amely nagyrészt DC alapokban található. A PSI indexben a 32. helyet, a RIA indexben a 9. helyet foglaltuk el 2014-ben.