Az ukrajnai háború és a vészhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések alapvetően írták át 2022 makrogazdasági pályáját, a kilátásokat pedig továbbra is a szokásosnál jóval nagyobb bizonytalanság jellemzi a CIB Bank elemzői szerint. A magyar gazdaságban erős marad az inflációs nyomás – várhatóan 9 százalék feletti éves átlagos szint mellett –, ám a GDP-növekedés üteme 2022-ben a fokozatos lassulás ellenére is 4% körül alakulhat. A magyar gazdaságpolitika számára a fő feladat a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz.

Az orosz-ukrán háború – a kitettségtől függően eltérő mértékben – minden nagy gazdasági régióban alacsonyabb növekedést és a korábban vártnál magasabb inflációt eredményez – állapították meg legfrissebb makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői. A fejlett gazdaságokban a koronavírus-járvány idén már háttérbe szorul, de Kína továbbra is elkötelezett a zérótolerancia-politika mellett, ami egyrészt a kínai gazdaság érdemi lassulását, másrészt pedig a globális beszállítói láncok feszültségeinek erősödését eredményezi. Az év során folyamatosan romlottak a globális növekedésre vonatkozó várakozások, de a világgazdaság egészét érintő recesszió továbbra sem a legvalószínűbb forgatókönyv. Az infláció azonban komoly fejtörést okoz a gazdaságpolitika irányítóinak.

A fejlett gazdaságokban a COVID inflációs sokkjára rárakódott a háború inflációs hatása, ami a monetáris és költségvetési stimulus által is fűtött belső kereslettel párosulva a fogyasztói árak, majd az inflációs várakozások meredek emelkedésében csapódott le. Az inflációs kockázatok drasztikus erősödése éles monetáris politikai fordulatra késztette a globálisan meghatározó jegybankokat. Az eszközvásárlási programok gyorsított kivezetése, a mérlegfőösszegek leépítése mellett ez a korábban vártnál meredekebb kamatemelési pályákat eredményez. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyíltpiaci bizottsága májusban 50 bázispontos lépésközre váltva az év végéig akár 3 százalékra is feltornázhatja irányadó kamatát, míg az Európai Központi Banknál már a nyár folyamán sor kerülhet az első kamatemelésre, amit 2022 végéig újabb két szigorító lépés követhet.

Lassuló hazai növekedés

Az első negyedévben a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a hazai gazdaság, éves szinten a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal bővült a GDP. A háború ebben a három hónapban minimálisan hatott az aktivitásra, miközben a választások előtti jelentős nagyságrendű fiskális transzferek komoly lökést adtak a fogyasztásnak. Az erős évkezdet támaszt nyújt az idei növekedésnek, de ez az ütem az év további részében nyilvánvalóan nem fenntartható.

A háború direkt és indirekt hatásai, a kínai lassulás és a zéró COVID politika beszállítói láncokra gyakorolt hatása elkerülhetetlenül mérséklődő ipari dinamikában csapódik le, ami az exportnál is lassulást hoz. A behozatal viszont a megugró világpiaci energia- és nyersanyag-áraknak, illetve a szolid belső keresletnek köszönhetően számottevően nő, így a nettó export az év egészében is lefele húzhatja a növekedést. A fogyasztásnak a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, a háztartások magas megtakarítás-állománya nyújt támaszt. Az emelkedő infláció, a reáljövedelmek lassabb ütemű bővülése (a magasabb jövedelmi szegmensekben akár csökkenése), a dráguló finanszírozás, a bizalom romlása viszont ezzel ellentétes hatást vált ki. A következő negyedévekben a háztartások fogyasztása is mérséklődik, de az év egészében ez a tétel lehet a növekedés legfőbb motorja. A beruházásoknál érdemi fékezés várható: a vállalati beruházásokat a dráguló hitelek mellett a bizonytalan kilátások és a szektort érő költségsokkok foghatják vissza, míg a fiskális és kvázi-fiskális beruházásoknál az uniós források hiánya mellett a költségvetés kiigazítási kényszere okoz visszaesést.

Megegyezhetünk az EU-val

„Alapforgatókönyvünkben elhúzódó, de nem eszkalálódó háborúval, tartósan magas (de intenzíven tovább már nem emelkedő) energiahordozó- és nyersanyag-árakkal kalkulálunk. A jogállamisági eljárásnál arra számítunk, hogy az EU és a kormány kompromisszumra jut, és az uniós források akár már az idén, de nagyobb arányban 2023-ban újra rendelkezésre állnak. A bejelentett költségvetési kiigazító lépések direkt módon a csökkenő állami beruházásokon keresztül fékezik a növekedést. Azonban az első negyedéves, a vártnál magasabb GDP-adat után az év egészében 4% körüli gazdasági növekedés reálisnak tűnik” – vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

A növekedési kép tehát mindent egybevetve kielégítő, a gazdaságpolitika előtt azonban komoly kihívások állnak. A CIB Bank elemzői szerint a következő időszak fő feladata a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz: a gazdaságot egy hosszabb távon is fenntartható, kiegyensúlyozottabb – tehát nem a belső kereslet által hajtott – növekedési pályára kell visszaterelni. Ennek rövid távon fontos eszköze a monetáris szigorítás mellett a költségvetési konszolidáció, hosszabb távon pedig továbbra is elengedhetetlenek a versenyképességet és a potenciális növekedési ütemet emelő intézkedések.

Nyáron tetőzhet az infláció

A negatív külső sokkok erős belső kereslettel párosulva itthon is az infláció dinamikus emelkedését eredményezték. A gazdaságot továbbra is a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjedő erőteljes inflációs nyomás jellemzi, még akkor is, ha az alapélelmiszerek és az üzemanyagok (meghosszabbított) árstopja részben korlátozza az áremelkedést. Az év hátralévő részének kilátásait nagyfokú bizonytalanság jellemzi, de Trippon Mariann szerint az elhúzódó háború, a kínai COVID politika globális beszállítói láncokra gyakorolt hatása, az idén várhatóan rendkívül magasan maradó világpiaci energia- és mezőgazdaságitermék-árak a szolid belső kereslettel párosulva kicsi esélyt adnak arra, hogy a pénzromlási ütem 2022-ben érdemben mérséklődjön. „Az idei évben, a nyári hónapokban jó eséllyel 10 százalék feletti éves árindexeket is látunk, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. 2023-ban az év közepétől már érdemi csökkenést várunk, de éves átlagban még jövőre is 4 százalék felett maradhat a pénzromlási ütem” – vélekedett a vezető elemző.

A magas és tovább emelkedő infláció, az érdemben romló inflációs várakozások, a gyenge forintárfolyam és a külső környezet változása a Magyar Nemzeti Bank számára is kijelöli az utat: a kamatemelések a következő hónapokban folytatódnak, monetáris lazításra pedig idén valószínűleg nem nyílik tér. Az irányadó ráta 2022-ben 7,5-8,5 százalék között tetőzhet, nagyobb eséllyel a sáv felső széléhez közelebb. Ha az inflációs folyamatok a most várt pálya mentén haladnak, 2023 második-harmadik negyedévében kerülhet komolyan szóba a kamatcsökkentés, a következő időszakban azonban a COVID-válság és a háború előtt jellemző alacsony kamatkörnyezet nem tér vissza. 

A jegybank kamatemelési ciklusa az év eddig eltelt részében nem járt érdemi forinterősítő hatással. A hazai deviza árfolyamát a negatív külső hatások mellett belső tényezők is alakították, így az év eddig eltelt részében a forint alulteljesített régiós versenytársaihoz képest. A belső tényezők közül most a jogállamsági eljárással kapcsolatos bizonytalanságok, a háborús vészhelyzet kapcsán bevezetett rendkívüli intézkedések, a monetáris politikai kilátások körüli kérdőjelek és az ország egyensúlyi helyzetét érintő dilemmák állnak a befektetői figyelem középpontjában. Az év további részében 370-390 között ingadozó euró/forint keresztárfolyamot várnak a CIB szakértői: ha viszont – külső vagy belső okok miatt – a hazai fizetőeszköz intenzív leértékelődési nyomás alá kerülne, a jegybank az egyhetes betéti kamat alakításával képes stabilizálni az árfolyamot.