Az eredmények alapján csak minden harmadik felnõtt nem érzi minden körülmények között kerülendõ témának a családtagok halálának kérdését. Többen vannak azok, akik donorkártyával rendelkeznek, mint azok, akik konkrét lépéseket tettek családjuk anyagi biztonságának kezelése érdekében, 55 százalék pedig nem rendelkezik végrendelettel sem. A napjainkban egyre erõsödõ „élj a mának-élvezd ki a pillanatot” kultúra csak ráerõsít erre a hatásra, ami lényegesen megnehezíti az elõregondolkodást. Ugyancsak családi körben kerülendõ témának számítanak a pénzügyek, az adósság, a betegség, a temetés, lényegében valamennyi olyan tényezõ, amelynek mentén el lehetne jutni az öngondoskodás szükségességéig. Még meglepõbb azon válaszadók viszonylag nagy száma (51%) akik nemhogy beszélni, még gondolkodni sem akarnak ezen, kizárólag élvezni szeretnék az életet.

A szülõ-gyerek kapcsolatban is mindkét fél passzivitása figyelhetõ meg, a legkevésbé az egy gyerekes párok - akik között értelemszerûen nagy számban képviseltetik magukat a friss szülõk - rendelkeznek afelõl, ki fog gondoskodni gyerekükrõl és mibõl abban az esetben, ha õk váratlanul kiesnek a képbõl. De nem csak velük van a probléma, gyerekszámtól függetlenül a szülõk 54%-a semmilyen módon nem gondolkodik elõre. Gyerek oldalról nézve sem jobb a helyzet, a már felnõttkorú leszármazottak többsége még akkor sem hajlandó beszélni szüleivel azok haláluk esetén bekövetkezõ kívánságairól, illetve annak pénzügyi vonzatairól, ha saját maga felismeri ennek szükségességét. Az ilyen párbeszédek szinte kizárólagos kezdeményezõi a szülõk lehetnek.

„Úgy mondják az életben csak két dolog biztos: az adó és a halál. Érthetõ, miért kényelmetlen sokaknak utóbbiról beszélni, de enélkül tervezni is lehetetlen.” – nyilatkozta Louise Colley az Aviva ügyvezetõ igazgatója. „Senki sem szeret a halálra gondolni, de legalább ennyire ijesztõ az a gondolat, hogy családtagjaink pénzügyileg sebezhetõvé, kiszolgáltatottá és tanácstalanná válnak, mikor már nem vagyunk velük. Meg kell változtatnunk a módját annak, ahogy a halandóságról kommunikálunk. Nyílt és õszinte párbeszéddel megtehetjük az elsõ lépéseket, hogy csökkentsük a családunkra nehezedõ terheket, ha bekövetkezik a legrosszabb. A pénzügyek rendbetétele és a váratlanra való felkészüléssel egy életre megszabadulhatunk ezektõl a nyomasztó gondolatoktól és abban a tudatban élhetünk tovább, hogy halálunk után is tovább tudunk gondoskodni szeretteinkrõl.”- tette hozzá