Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetõje, a következõket osztotta meg a hazai népesség megtakarítási szokásaival, meglátásaival kapcsolatosan.

Nyugdíjas éveink vonatkozásában a következõ aggályok merülnek fel a leggyakrabban:

• A megtakarításaink kevesebbet fognak érni,
• az állam elveheti a megtakarításainkat,
• nem fogjuk tudni fenntartani a jelenlegi életszínvonalukat.

A megkérdezettek

• mindössze 1 százaléka gondolja, hogy meg tud majd élni az állami nyugdíjból,
• 12 százalék szerint szerényen,
• 41 százalék szerint nehezen,
• 31 százalék szerint sehogy sem fognak tudni kijönni ebbõl.
• 15 százalék pedig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra.

Az emberek 56 százaléka szerint el kell kezdeni megtakarítani 30 éves kor elõtt, átlagosan 21 ezer forintot tennének félre a nyugdíjukra havonta. A cselekedeteink ezt kevésbé követik:

• a lakosság 36 százalékának semmilyen megtakarítása sincs,
• magasabb végzettségük esetében ez 29 százalék.
• A megtakarítók 46 százalékának esetében 500 000 forintot sem éri el a nyugdíj megtakarítása,
• a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításokkal rendelkezõk esetében ez 1,18 millió.

Azok közül, akik nem rendelkeznek megtakarítással, mindössze 6 százalék gondolja, hogy egy éven belül el kell kezdeniük megtakarítani, a megkérdezettek 62 százaléka szerint másra kell a pénz, 62 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog, 29 százaléka élt azzal a kifogással, hogy úgysem éri meg a nyugdíjas kort.

A következõ módszerekkel egészítenék ki a nyugdíjukat azok, akik ilyet terveznek:

• 33 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztárban,
• 24 százalék más megtakarításból,
• 12 százalék ingatlanból,
• 10 százalék nyugdíjbiztosításból,
• 9 százalék a vállalkozásából,
• 8 százalék pedig a gyermekébõl fog meg megélni a nyugdíj mellett.